Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Perényi János: A konzultáció szerepe a nyelvtan tanítási gyakorlatainak előkészítésében

lássák a sorrendi különbséget és & tartalom összefüggését, 2. a •mondatrendet és ß kétféle mondatot a valóságos helyzetből magyarázza; 3. a szokásos jelölést úgy mutassa be, hogy összefüggése a jelölt ténnyel magától értetődő legyen. A hallgató a következőképpen járt el: 1. A vizsgálat folyamán folyton újabb probléma elé állította a tanulókat. 2. Konkrét esetből kiindulva (a parafa úszik a vízen) tisztáztatta, mi az ok (eredet, előidéző), és mi az okozat (következmény, hatás). ! . 3. A szemléltető anyagban a tanulókkal megkeresteti az okot és az okozatot, megállapítják, hogy mind ezt a viszonyt fejezi ki. 4. A figyelmet a sorrendre /irányítja: felismerteti a kétféle sorrendet. A problémlája 'már ez: azonos-e a kétféle mondat? 5. Két különböző helyzetet teremt Otthon : Beteg vagy, nem mehetsz Az iskolában: az iskolába Pista nem jött iskolába ok előidézi — ! az okozatot I. II. Tudják az okot, látják a következményt —> csak a következményt tudhatják (I. okozat) Pista anyja bejelenti: szegény beteg lett II. ok utóbb tudták meg az eset magyarázatát: az előidéző okot Bár érintette a kérdést, itt mégis részletesebben meg kellett volna beszélnie iaz oksági viszonyt a mondatok tartalmának alaposabb vizsgálatával: ok nélkül semmi sem történik minden tettnek (szónak) következménye, okozata van; az ok maga is lehet okozat, az okozat pedig újabb következménynek lehet az oka (pl. a jégen elicsúszás oka — mondjuk — a lábtörésnek, s következménye a vigyázatlanságnak). A szülők tapasz

u 229;