Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Hahn István: A történelmi szeminárium a főiskolán
szám (ban még szükség van egy-egy nagyobb egység lezárása után a kötelező irodalmon és azt kiegészítő anyagon alapuló összefoglaló szemináriumokra. Ezekről csak a IV. félév után mondhatunk le teljesen. 2. Az előadást kísérő típus. Az anyagkövető szemináriumnál lényegesen 'fejlettebb típus az, amelyet bizonyos önkényességgel előadást kísérő szemináriumnak neveznék. Ezen azt a szemináriumi típust értem, amelynek tematikája nem ismétli vagy nyomon követi az előadások tematikáját, hanem a félévi anyagnak csupán legfontosabb kérdéseit dolgozza fel, az ezekről szóló előadások után, de az előadások anyagán túlmenő források és feldolgozások alapján. Az előadást kísérő típusnak két vezető formáját lehet megkülönböztetni: a) A forráslanulmányon alapuló szeminárium. Ezt a formát a főiskolákon edcjig nem igen alkalmazták. Tudományos és egyben didaktikai jelentősége az, hogy a hallgatókat visszavezeti az eredeti forrásokhoz, ismereteink voltaképpeni alapjaihoz. De tudbmányos jelentőségén túl igen nagy az értéke a hallgatók eszmei-politikai nevelése szempontjából is. A jól kiválogatott és helyesen értelmezett eredeti források alapján mutathatjuk meg, még politikailag fejletlenebb, nehezebben megközelíthető hallgatóinknak is marxista történelemszemléletünk igazát. Különösen értékesek az olyan eredeti források, amelyek mintegy öntudatlanul támasztják alá marxista történetszemléletünket. A nép honvédő szerepének sokszoros tézisszerü hangoztatásánál meggyőzőbb Tinódinak, vagy XVI—XVIII. századi krónikáinknak helyesen értelmezett adatai a jobbágyoknak, jobbágy származású végvári vitézeknek a honvédelemben való részvételéről, vagy ellenkező irányban 3 Rákóczit eláruló főurak, Károlyiak, Pálffyak, földbirtokért esedező levelei, az egyház : hivatalos megnyilatkozásai minden „értékelésnél" meggyőzőbben hircfetik az uralkodóosztály árulását. Nyilván az előadásokon is operálhatunk jól kiválogatott idézetekkel, de hosszabb szövegeknek teljes terjedelmükben való olvastatása és értelmezése csak a szemináriumi munka feladata lehet. Az előadott anyag érzelmi aláfestése is eredeti források alapján történhetik: 'gondoljunk például jól kiválogatott jobbágylevelek, vagy a szabadságharc részvevői által írt naplók, Rákóczi emlékiratainak érzelmeket megmozdító, az ellenség iránt gyűlöletet felkeltő hatására. A szemináriumi forrástanulmány teszi lehetővé az előadásokban inkább elvszerűen, elvontan tárgyalt anyag konkrét, szemléletes, életszerű képekben való megrögzítését — s ez nem közömbös a leendő általános iskolai taná182;