Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly: Szemléltető rajzolás a földrajzoktatásban

lelő térbeli elrendezésben benne legyenek. Ilyen ábrázolások szerkesztésére rendszerint metszeteket (szelvényeket, profilokat), vagy metszetsorokat alkalmazunk. A metszetsor a földrajzi jelenségeket dialektikus egységbe foglalja. Az egységben a részek 'és azok összefüggései jól szemlélhetők. (L. pl. 6. ábrát a domborzat és csapadékmennyiség összefüggésére. Sok hasonló megoldás található: Udvarhelyi—Németh: Szemléltető rajzok a földrajzórán c. gyűjteményes munkában.) Az ilyen ábrázolás a konkrét jelenség mellett az objektív törvényszerűséget is magában hordozza. A 6. ábra. — Az Alpok csapadékmennyisége — az alábbi tanulságokkal szolgál, a) Kifejezi az Alpok két fővonulatának és a zárt Valaisi-völgynek a földrajzi helyze7. ábra. Óceáni és kontinentális éghajlat a Skandináv félszigeten. Kiegészítésül megrajzolható hozzá a csapadék területi eloszlásának a görbéje is tét. A hangsúly itt a zártságon és a magasságon van. b) Látható a rajzon a levegő mozgásának és a domborzatnak az öseszefüggése. A levegő eltérő irányú áramlása ellentmondásokat is tartalmaz, c) Kifejezi a rajz a levegő hőmérsékletváltozását és ennek okát, valamint a relatív páramennyiség növekedését a lehűléssel kapcsolatban. (A felesleges vízpára kicsapódását felhők jelzik.) A víz minőségi változása (cseppfolyóssá lesz) és a csapadék lehullása további ellentmondásokat jelent, d) Látjuk a csapadék feltűnően eltérő területi eloszlását, mint fejlődési folyamatot. Ebből kitűnik az általánosan alkalmazható törvényszerűség is. e) A rajz — amelyet a táblán sokkal egyszerűbb kivitelben készítünk el — nem tartalmaz egyebet, de további következtetésekre nyújt alkalmat: ennek alapján megértjük a hegyvidék folyami és jégeróziós átalakítását és azokat a kapcsolatokat, amelyek a csapadékmennyiség és a gazdasági 169