Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly: Szemléltető rajzolás a földrajzoktatásban

szemléltetés ezzel szemben magyarázatot kísérő „önillusztrációs" konstruktív tanítási eljárás. Nemcsak módszere ,a közlendő ismeretanyag átadásának, hanem a tanulók foglalkoztatásának is egyik módja. Előmozdítja a térkép tanulmányozását, fejleszti a tanulók alkotó készségét, támogatja az emlékezetet és fokozza a földrajz iránti érdeklődést. A rajzolás 'fő értékeit a következőkben foglalhatjuk össze., 1. A szemléltető rajzolás hozzájárul a földrajzi fogalmak megértetéséhez. Figyeljük meg az 1. ábrát. Ennek fogalmi tartalma például a kezdő tanuló számiára rajzolás nélkül nehezen volna érthető. > Az alapvető fogalmak 'rajzi összefoglalása és rendszerezése még akkor is szükséges, ha a földrajzi tárgyat a tanuló a valóságban látta, vagy a terepasztalon elkészítette. (L. 1. ábra) 2. Rendszerező erejénél fogva a rajz előmozdítja a fogalmak megkülönböztetését, elválasztását egymástól. Az 1. ábrán a síkság, a hegy és a hegy részei össze nem téveszthetően elkülöníthetők egymástól. 3. A szemléltető rajz bizonyos objektív ismeretanyagot foglal magában, kiegészíti és ismétli az élő beszédet. Mini a valóság tükröződése, közelebbi kapcsolatot létesít a tanuló és a külső világ között. A rajzban foglalt ismeretanyag tárgy- és folyamatszerű. Gyakran térbeli relációkat szemléltet. A tárgyat és a folyamatot nem elszigetelten ábrázolja, hanem összekapcsolja egymással. Ez a kapcsolat a természetben meglévő összefüggéseknek a visszaadása. A 2. ábra — mint az élő beszéd magyarázat közben készült illusztrációja — a földrajzi tárgyak szemléltetése mellett (hegység, felhő, csapadék) a folyamatot is kiCsúcs 1. ábra 2. ábra 165