Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Hortobágyi Tibor: A fejlődésmeneti vázlatrajzok jelentősége a biológiai oktatásban

- A moszatgombák (Phycornycetes) közül, -a- szölöperonoszpóra (Plasmopara viticola) életciklusa nemcsak a veszedelmes kártevő életét tárja elénk, hanem sokkal tudatosabbá tehetjük általa az ellene folyó harcot is (17) ábra). A többször megismétlődő nyári konidiumszerű zoosporangiumokkal való ivartalan szaporodás (1—5) /a gomba továbbterjedését, a szőlő fertőzését idézi elő. Ennek ismerete, a rajzok — kapcsolatban a lappangási szakasz hőmérsékleti és csapadékigényével — rávilágítanak a permetezések legmegfelelőbb idejére. A gomba ivaros szaporodását a 7—9. részletrajzok tárják elénk. Nagyszerű alkalom kínálkozik itt a fonalas, polienergiás zöldmoszatokkal, különösen a Vaucheria ivaros szaporodásával való összehasonlításra, a származási kapcsolatok kiemelésére. A szőlőperonoszpóra diploid fázisa egyedül az áttelelő zigotára (10) szorítkozik, mert a zigota tavasszal redukciósán osztódva hajt ki (11. R), s hozza létre a zoospórákat (12. 5 , 6, 1). , A tömlősgombákhoz (Ascomycetes) tartozó anyarozs (Claviceps purpurea) ma ntár termesztett növényünk. A fonálalakú spórák (1); 'micéliumot (2), azaz gombafonadékot fejlesztenek a rozs és számos fűféle magházában (3), s ott csakhamar szaporítósejteket, konidiumokat (4, 5) terme'Unek, amelyekkel nyáron több ízben is befuthatják az 1—5—3. ábrákkal jelzett ivartalan szaporodást. Aratás táján alakulnak ki a gombafonalak tömörüléséből az anyarozsok (6), amelyek a talajra hullva áttelelnek. Tavaszkor, a rozs virágzásakor húsvörös, hosszú nyelű gömbök törnek elő iaz anyarozsokból (7). Most következik be az ivaros szaporodás (8), ennek eredményeképpen korsó alakú termőtestekben (9—10) megnyúlt tömlőkben (11) fonalas tömlőspórák (1) jönnek létre redukciós osztódással. Antheridium, archegonium nincs, ami a megváltozott életmóddal hozható kapcsolatba. A kalaposgombák életét tárja elénk a 19, rajz. A váltivarú bazicfiospórákból (1) egymagvú sejtekből álló fonalak (hífák, 2) fejlődnek, amelyek csupán akkor hoznak termőtesteket, ha a különnemű hífák egyesülnek (3). A most már kétmagvú (dikaryonos) sejtekből álló fonalíak csatképződéssel sokszor osztódnak (4), majd termőtestükkel a talaj felszínére törnek .(5). Leginkább a kalap sugaras lemezkéin (6), vagy lyukaiban jönnek létre a váltivarú bazidiaspórák (7—10). Az ábrákon jól szemlélhető a jellemző dikaryonos állapot (3—8), a valódi diploid sejt ,(8),* a redukció helye (9), a tenyész- és termőtest közötti eltérés. A kétmagvú fonalak már a sporophytoníioz számíthatók. A gametophyton csupán a bazidiospórára- és az egymagvú fonalakra szorítkozik. Ivarszervek nem alakulnak ki.. 142