Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A bírálat — önbírálat fejlődésének és fejlesztésének néhány neveléslélektani és módszertani vonatkozása

legfőbb vonásaiban tükröznie kelt az illető tudomány fejlődését, a vitákon keresztül. Elengedhetetlen tehát, hogy minden lényeges, a szaktudomány szempontjából fontos vita szerepeljen a főiskolai anyagban. E fő, eligazító szempont mellett gondosan mérlegelni kell azonban, hogy melyek a csakugyan fontos, lényeges viták: hiba lenne lényegtelen viták [tárgyalásával a biztos, helyes álláspontot, a tudomány fejlődésének irányvonalát elhomályosítani a hallgatók tudatában. A főiskolai speciál-, és fakultatív kollégiumokban, — a dolog természetének megfelelően — szerepelhet polémia kevésbé döntő kérdésekkel kapcsolatban is. Itt is szeml előtt

1 kell azonban tartani azt, hogy a hallgatók előtt a tudományos, marxista álláspont mindenkor tisztán álljon, ne legyen öncélú és áttekinthetetlen a polémizálás. Nagy szerepe van a főiskolai marxizmus-leninizmus oktatásának a helyes kritikai szellem kifejlesztésében, A politikai gazdaságtani és filozófiai anyag megsemmisítő kritikáját ac?ja az osztálytársadalmak gazdasági-társadalmi rendjének, és kulcsot ad a reakciós tudománv, filozófia pártos, marxista kritikájához is. A oárttörténet pedig a helves, nártszerű kritikai magatartáshoz ad elméleti alapot és gyakorlati útmutatást. A főiskolai pedagógiai tárgyak fontos szerepet töltenek be abban, hogy a hallgatók marxista pedagógiai alapműveltségét valóban pártossá, kritikaivá formálják. A pedagógiai tárgyak akkor tudnak valóban sokat nyújtani a kritikai szellem fejlesztéséhez, ha a történeti szemléletet, kritikát érvényesítjük a pedagógiai tárgyak oktatásában.

1

2 Mit jelent ez pl. a didaktika területén? Melyek ;azok a vitás problémák, melyeket kritikailag tisztázunk a didaktika területén? Ilyenek: A tények és általánosítások viszonyára vonatkozó burzsoá álláspontok bírálata és ezzel együtt a marxista pedagógia magasabbrendűségének bizonyítása. (,,Az oktatás folyamata" c. részben.) A didaktikai alapelvekről szóló vita a Szovjetunióban és az alapelv, módszer, technika felépítményi jellegének tisztázása. Az objektív idealizmus (szellemtörténeti, kultúrfilozófiai pedagógia) és a szubjektív idealizmus (pedológia, élménypedagógia), valamint a pozitivizmus bírálata a tantervelméletben. 1

3 Az osztály-órarendszerrel, óratípussal és órafelépítéssel kapcsolatos viták. A módszerek polémikus tárgyalása. 2. Szemináriumok, gyakorlatok szerepe a bírálóképesség fejlesztésében. Kétségtelen, hogy a szemináriumok és gyakorlatok minden 127