Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A bírálat — önbírálat fejlődésének és fejlesztésének néhány neveléslélektani és módszertani vonatkozása

fajtája alkalmas a kritikai szellem fejlesztésére. Viszonylag legkevésbé az ún. anyagkövető (ellenőrző) szemináriumok; ezeket; az új, 3 éves iőiskolai képzés visszaszorította. A hallgatók referátumát tartalmazó szeminárium igen alkalmas arra, hogy a hallgatók egymás munkáját értékeljék, építő módon bírálják. A referáló szeminárium csak akkor tuaja betölteni a magasrendű bírálóképesség fejlesztését, ha tudatos, módszeres koncepcióval törekszik erre a tanár. Fontos ebből a szempontból, hogy a hallgatók jól ismerjék a referátummal szemben támasztandó követelményeket és a referátum megbírálásának különböző, konkrét szempontjait (szakmai, logikai, stiláris stb.) Fontos az is, hogy a tanár tervszerű, fokozatos irányítása abban is megnyilvánuljon, hogy a hallgatókat a döntő bírálati szempontok önálló megtalálására nevelje a konkrét esetekkel kapcsolatban. A referáló dolgozatot készítő hallgató önbírálata legyen mentes mind a sértődéstől, mind az alázatosságtól, „önmarcangolástól". Mindezekre a szempontokra ügyelnie kelti a szemináriumot vezető tanárnak: a bírálat helyesssége, építő jellege, tudományos színvonala, a kritikai szellem állandó, fokozatos, tervszerű fejlesztése nagymértékben a szemináriumvezető irányító munkáján múlik. Fontos mozzanata a szemináriumok kritikai nevelésének a tanár összefoglaló értékelése a szeminárium végén. Itt kell választ, — mégpedig megnyugtató és továbblendítő választ — adnia a tanárnak a szeminárium során felvetett kérdésekre, az elhangzott bírálatokra és az önbírálatra is. Mindezekből eléggé nyilvánvaló, mennyire nehéz és felelősségteljes a szemináriumvezető (ill. a gyakorlatvezető) munkája, mennyi szakmai tudást és pedagógiai tapintatot igényel a jó szemináriumvezetés. Az ún. vitaszemináriumok és a gyakorlatok jó iskolái a kollektív bírálószellem érvényesítésének, a kölcsönös elvtársías bírálatnak és segítésnek. 3. A gyakorlati pedagógiai képzés szerepe a helyes kritikai szellem kialakításában. Mind a pedagógiai tanszék, mind a szaktanszékek által vezetett hospitálások megbeszélésének, mind a hallgatók óraelemzései során nagy szerepe van a helyes bírálatnak, a hallgatók helyes, reális bíráló értékelésének. Annak, hog)' a gyakorlati kiképzés során ne szubjektív szempontok, vagy szemponttalan kritizálgatások helyettesítsék a valódi bírálatot, a hallgatók megnyilatkozásait, 3 fő feltétele van: a) Szilárd pedagógiai, elméleti megalapozottsággal szólja128