Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A bírálat — önbírálat fejlődésének és fejlesztésének néhány neveléslélektani és módszertani vonatkozása
kai szellem fejlesztését, milyen részfeladatokat kell megoldani. Nyilvánvaló, hogy a bírálóképesség fejlesztése is olyan terület, ahol a legkevésbé lehet „recepteket" ajánlani. Az osztályközösség helyzetének ismeretében kell megállapítania a pedagógus közösségnek, hogy mi a „döntő láncszem", mi legyen a teendők sorrendje a bírálóképesség fejlesztésében,. Sok pedagógus elsőrendű feladatként az őszinteségre nevelést, a közösségellenesség leküzo'ését, a helytelen „bírálat" (árulkodás, betyárbecsület, passzivitás) és a közösségi magatartás, feladatok elvégzésével kapcsolatos bírálat és önbírálat fejlesztését látja. A helyes perspektívák felállítása jelöli meg a bíráiöképesség fejlesztésének útját is. * * * Tapasztalatgyűjtésünk alapján a bírálat-önbírálat fejlesztésére pedagógus közösségeink számára a következő teendőket, iíletve fejlődést látjuk fontosnak 1. Maga a tantestület fejlesszen ki helyes, építő, bátor kritikai szellemet. 2. Az osztály, valamint az úttörő szervezet elé megfelelő vonzó perspektívákat állítsunk. Fejlesszünk ki hagyományokat, szervezeti kereteket a kritika helyes érvényesítésére. Nem téveszthetjük szem elől, hogy a helyes bírálószellem alapja: a jó közösségi élet, az iskolának a társadalom életével való állandó kapcsolata. 3. A tantestületek tanulmányozzák a szovjet pedagógia tapasztalatait a közösségi nevelés, a bírálat-önbírálat fejlesztése terén. Különösen, az osztályfőnökök, az Osztályfőnöki Munkaközösségek legyenek az ilyen irányú helyes tapasztalatgyűjtés, tapasztalatcsere aktív motorjai. V. A bíráiöképesség fejlesztésének néhány elvi szempontja ,a Pedagógiai Főiskolán. A tanulók kritikai érzékének fejlesztését természetszerűen csak olyan pedagógusok végezhetik jól, akik maguk is helyes, kommunista kritikai szellemmel rendelkeznek. Ezért van a főiskolai oktató-nevelőm(unkában is nagy jelentősége a hallgatók helyes kritikai nevelésének. Minthogy a főiskolai hallgatók 18—21 évesek, nyilvánvaló, hogy az ő bírálóképességük fejlesztése több tekintetben eltér az általános és középiskolák nevelésétől e tekintetben is. A főiskolai kritikai érzék fejlesztése minőségileg is, szervezetileg is, 125