Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A bírálat — önbírálat fejlődésének és fejlesztésének néhány neveléslélektani és módszertani vonatkozása

milyen kritikai szempontokat beszéljen meg az úttörő vezető a csapatgárdistákkal (pl. Felsőtárkány). Néhol azt is felmérik, milyen hibák mutatkoztak a kritikai szellem terén, mi a teendő e téren a következő félévben. Szihalomban (füzesabonyi j.) pl. a tantestület e félévben azt tapasztalta, hogy a tanulók inkább csak a rosszat veszik észre, csak hibákat bírálnak, ugyanakkor pedig elhanyagolják ,a jó feleletek elismerését, pozitív értékelését. Ezen a területen akar a tantestület változtatni, mert az egyoldalú, csak negatívumokat feltáró kritika egy bizonyos idő múlva csüggesztőleg hat. Ugyanabban az iskolában az a hiba is mutatkozott, hogy az alsó tagoztban csak egy-kétszavas bí rálatra voltak képesek a tanulók. Természetes, hogy ezen a hi bán is változtatni kell: az alsó tagozatban is fejleszteni kell a kritikai érzéket, a tanulók életkori sajátságaihoz mérten; ha az alsó tagozatot' elhanyagoljuk e téren, annál nehezebb a felső tagozatban tanító nevelők dolga. Megállapította továbbá az iskola tantestülete, hogy a tanulók önbírálata fogyatékos, önbírálat helyett a mentegetőzés terjedt el. Ezen a hibán a szülőkkel való foglalkozás útján is, segíteni akar a testület, mert ez a hiba a felnőttektnél is erősen mutatkozik. Vannak iskolák, ahol az osztályokkal megbeszélik, milyen büntetést, közösségi feladatot adjanak a fegyelmezetlen és hanyag tanulóknak (pl. Egerfarmos). A kartársakhoz intézett kérdésünkre érkezett olyan válasz ís, mely azt javasolja, hogy a tantestületekben legyen külön felelőse a bírálatra-önbírálatra nevelésnek. (Besenyőtelek, füzesabonyi j.) Ez a javaslat azonban nem helyeselhető, mert speciális feladatot csinálna a kritikai nevelésből, a kartársak elkülönítve látnák e problémákat a közösségi neveléstől. Különben pedig a birálószellem fejlesztéséből minden kartársnak ki kell vennie a részét, az osztályfőnököknek, osztályfőnöki munkaközösségeknek kétségkívül feladatkörükbe tartozik a nyilvántartás és koordinálás, irányítás. Nem egy esetben találkoztunk azonban bizonyos tanácstalansággal is a pedagógusok körében a kritikai szellem 'fejlesztésének kérdésében. Akadtak, akik a bírálóképesség fejlesztésére vonatkozó kérdésünkre hosszas gondolkodás után is — alig tudtak válaszolni. Volt kartárs, aki a, bírálóképesség megnyilvánulására, a helyes kritikai szellem érvényesülésére nem tudott konkrét eseteket felhozni, a kérdést ,,nehéz"-nek találta. Nem ritka az olyan tanár, osztályfőnök, akinek nincsenek határozott elképzelései a kritikai képesség fejlesztéséről, nevelési eljárása ez irányban nem tudatos, nem következetes. Elég gyakran okoz problémát az, hogy hot kezdjük a krití124