Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A bírálat — önbírálat fejlődésének és fejlesztésének néhány neveléslélektani és módszertani vonatkozása

Jó példa a fejlett közösség önálló, helyes bírálatára, ahogyan a gorkijisták nyilvánosan, élesen bírálták a kurjázsiak rendetlenségét, lomposságát, lustaságát „Az új ember kovácsáéban. (229. 1.) Vagy „Az Igor és társai"-ban (i. m. IV. kiadás 218—244. 1.). a közgyűlés bírálata a fegyelmezetlen telepesek ügyében. A bírálókészség fejlesztése Makarenkonál szorosan a közösség fejlődésének különböző szakaszaihoz kapcsolódik. Makarenko e felfogásából két fontos megállapítást vonhatunk le a bírálatra-önbírálatra vonatkozóan: a) A közösség bírálata és önbírálata tükrözi a közösség fejlettségét. Ebből következik, hogy a bírálat és önbírálat megnyilvánulásait nem vizsgálhatjuk önmagukban, hanem csak azzal az állapottal összefüggésben, amelyet tükröznek. Más szóval: egy adóit nevelési rendszer belső összefüggésein keresztül, á közösség konkrét állapotának felmérésén keresztül kell vizsgálnunk a bírálatot és önbírálatot, mint a közösség jellemvonásainak egyikét, mint a közösség stílusának jellemzőjét. b) A bírálat-önbírálat megnyilvánulása nem valami lényegében passzív megnyilvánulás, éppen ellenkezőleg: A bírálatönbírálat tovább hat a közösség fejlődésére, a bírálat-önbírálat gyakorlati cselekvésen keresztül továbbfejleszti és aktivizálta a közösség tagjait és ezzel együtt magát a közösséget is továbblendíti egyre magasabb színvonalú fejlődésre. Az eddigiekben a bírálatot és az önbírálatot egymás mellett említettük. Ez a köztudatban, a marxista müvekben azért terjedt el, mert a valódi kritika egyúttal az önkritika jelenlétét is feltételezi.- Valódi kritikai szellemről csak akkor lehet szó, ha az emberek ezt a kritikát mindennel és mindenkivel szemben helyesen gyakorolják, tehát nem elfogultak önmagukkal szemben sem, van önkritikájuk. Mindamellett nem lehet a kettőt teljesen azonosítani, mert vannak esetek, amikor a kritika fejlettsége, vagy legalább is látszólagos fejlettsége, nem jár együtt az önkritika hasonló fejlettségével. Sokan hajlamosak gyakran keményen megbírálni másokat, ugyanazokat a hibákat azonban maguknál nem veszik észre, vagy nem akarják észrevenni. A nevelés fontos 'feladata, hogy a tanulók bírálata és önbírálata párhuzamosan fejlődjék, ne legyenek elfogultak saját hibájukkal szemben. A bírálóképesség — mint arra rámutattunk — a közösség stílusának megnyilvánulása és mint ilyen, az erkölcsi nevelés körébe tartozik. Ez azonban nem jelenti azt, mintha a kritikai érzék fejlesztésé nem lenne szoros összefüggésben a nevelés más területeivel. Különösen fontos a kritikai szellem fejlesztésének az értelmi neveléssel való kapcsolata. Kétségtelen, hogy a bírálat és önbírálat helyes gyakorlása a követelmények megértését, 92