Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A bírálat — önbírálat fejlődésének és fejlesztésének néhány neveléslélektani és módszertani vonatkozása

A szovjet pedagógia elmélete és gyakorlata, főleg Makarenko munkásságában, lényeges útmutatásokat ad számunkra a bírálat-önbírálat fejlesztése terén is. Makarenko a bírálatot és önbírálatot a közösségi élet egyik ismérveként, tényezőjeként kezelte. A közösségi munka stílusához 3 tartozik az önérzet, a bírálat és önbírálat kifejlesztése. Az önkritikára nevelés, mint arra Makarenko rámutat, elősegíti, a közösség iránti büszkeség éé szeretet kifejlesztését és ezzel érzelmileg is a közösség szorosabbá kovácsolásának irányában hat: „Amikor ,a növendékeket önkritikára neveljük, amikor arra buzdítjuk őket, hogy tárják fel az intézeti munka hiányosságait, még ha ilyenkor a vezetőséget és egyes elvtársakat bírálni is kell. akkor minden lépéssel és mindenkor egyben intézetük iránti büszkeségre és szeretetre is neveljük őket." A bírálat-önbírálat — a közösség fejlettségének megfelelően — különböző fejlettséggel nyilvánul meg, mint az Makarenko müveiből leszűrhető. Hogyan nyilvánul meg a bírálat-önbírálat a közösség fejlődésének különböző szakaszaiban Makarenko szerint? Makarenko — mint ismeretes, — ,a közösség fejlődésének három szakaszát különböztette meg: Az első szakaszt a pedagógus követelései jellemzik. A bírálat szempontjából ezt a szakaszt a pedagógus tervszerű, helyes és segítő bírálata jellemzi, ugyanakkor viszont a tanulók bírálata és önbírálata, mely ebben a szakaszban kevésbé öntudatos, legfeljebb egyes, elszigetelt esetekre vonatkozik és önállótlan. A pedagógusnak az 1. szakaszban alkalmazott, ilyen meggyőző erejű bírálata .,Az új ember kovácsá"-ban Taranyec esete. (i. m. 1949. kiad. 21. lap.) Makarenko meggyőzi Taranyecet, hogy a telep eszközei, olaja, tüzelőanyaga, egyszóval a közösség segítsége nélkül nem tudna halászni, tehát az elvtársiasság azt kívánja, hogy mindenki vehessen részt a halászásban, a zsákmány pedig a telep konyhájának jusson. A közösség kifejlődésének második szakaszában a megbízható mag, az aktíva kialakulásának szakaszában, a bírálati szellem is viszonylag fejlettebb az első szakaszhoz képest. Az aktívához tartozó tanulóknál megjelenik már a helyes közvélemény a segítőkész bírálatban, amely a: közösség munkáját magasabb színvonalra tudja lendíteni. Az aktívának ez a reális és helyes kritikai szelleme tudja ebben a szakaszban kiterjeszteni a közösség aktivitását és ezzel a helyes bíráló szellemmel tud a megbízható mag egyre inkább kifejlődni. A közösség legfejlettebb, harmadik szakaszában, a közösségi követelések szakaszában a bírálat szempontjából az jellemző, hogy a tanulóközösség többsége következetesen, helyesen, segítőkészen és önállóan, aktívan tud bírálni. Ebben a szakaszban már mennyiségileg is nagyobb lehet a súlya közösség tagjai bírálatának és viszonylag kevesebb a pedagógus bírálata. 91