Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. Fejezetek a magyar tanítási nyelv, a magyar nyelvtantanítás és az iskolai nyelvművelés történetéből

tanó, fúvó és elegyült (affrikata) mássalhangzókat, stb. 10

2 Eleven probléma volt a magyar helyesírás ügye is. Helyesírásunk sokfélesége arra indított egyeseket, hogy követeljék a helyesírás reformját is. A Sokféle egyik cikkírója „Kérdés a magyar nyelv helyesírása felől" c. írásában feltette a kérdést: „Mi módon lehetne a magyar nyelv helyesírását minden Európai nyelvek orthographiájánáí tökéletesebb, szóval legtökéletesebb orthographiává tenni?" Azt ajánlotta, hogy irtsuk ki „az ikerkettős betűket", hiszen, sok zűrzavart okoznak ezek a kettős betűk,, pí matska, tserkóf, hörtsök. 10

3 A Hasznos Mulatságokban is arról panaszkodtak, hogy „litteraturánk orthographiai tarkasága tagadhatatlan, többnyire ahány író, annyi írásmód..., magok a magyar nyelvtudományról írt könyvek újabb-újabb magános vélekedések bélyegét viselik. 10

4 Szász Károly már említett nyelvtankönyvében (Parthenon) a magyar helyesírást „eo-v csillagtalan sötét éjjben déltű nélkül bolyongó hajóhoz" hasonlította. Szász könyvét ismertető és bíráló cikk a Figyelmezöben hozzátette: az állítás csak akkor érvényes, ha azt az elvet követjük magyar írásunkban, hogy úgy írjunk, mint beszélünk.

10

5 Általában a magyar helyesírásról sokan és számtalan cikket írtak az 1830-as években is. A Tudományos Gyűjteményben „Javallat a magyar helyesírás megjobbításáról" c. cikk írója felsorolta azokat a helyesírási eseteket, amelyekben „meg vagyunk oszolva": a) cs, cz, ts, tz; b) Kérdés, mi legyen a helyesírás alapja, a beszédbeli kimondás-e, azaz úgy kell-e írnunk a betűket, amint kimondjuk, vagy a szó részei szerinti írás. Az író szerint „mivel az írás nem egyéb, hanem a füllel hallható beszédnek szemmel látható jegyekben való előterjesztése: tehát a beszédbeli kimondásnak kell lenni az írás alapjának." 10

6 Összecsapott ismét a kiejtési elv és a szóelemző elv az egyeduralomért. Az Athenaeum egyik cikkírója feltette a kérdést: hogyan írjuk a következő szavakat: agygya vagy adja, aszszony vagy asszony, egésség vagy egészség, róllam vagy rólam. Kérdése választ kívánt arra, mi tehát a magyar helyesírás elvi alapja, milyen elvet kövessünk helyesírásunkban? Erre a kérdésre adandó választ sokan, sok éven át. és különböző módokon próbálták megfogalmazni. Később majd látni fogjuk, hogy ebben a kérdésben a harc egészen éles fordulatot vett. Vörösmarty Mihály is több ízben értekezett helyesírásunk. következetlenségeiről. Azt kívánta, hogy „mennyi hang, annyi betű legyen". Általában ne féljünk az újítástól, az „újítástól rettegés... nálunk sok jó szándéknak sülyesztője" — érvényes ez a magyar helyesírás kérdéseire is.

10

7 A cz helyett Vörösmarty is javasolta az egyszerű c bevezetését, „mellyel már Dugonics s Kazinczy s egyebek is éltek..." A Magyar Tudós 50