Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. Fejezetek a magyar tanítási nyelv, a magyar nyelvtantanítás és az iskolai nyelvművelés történetéből
nyelvünk" 1 2 „A magyar nyelv szavai értelmesek, hangzása zengő, méltóságos, kellemetes. . ., teljes ezen nyelv erővel s hathatósággal, kész a természeti józan okoskodásnak előadására, s a szív számtalan érzéseinek kifejezésére.... 1 3 . Nyelvünk fontosságát és kimívelésének -szükségességét hirdető gyakorlati célzattal születnek meg az anyanyelv dicséretét zengő versek is. Néhány jellemző típust ebből a bő termésből is bemutatunk. Az áradozó, a szertelen dicséreteket halmozó versek között talán a legtipikusabb az a költemény, melynek néhány sorát itt olvashatjuk: Nyelvünk „Lágy, ropogó, kerekíthető Gömbölyű számra, nyájas, erős, Mindenféle fogásra való." 1 4 A propagandisztikus szólamokban gazdag -típusra példának idézzük a Gyöngyösi János tollából született verset: „.. . ékesen mívelő Szerszám a Magyar Nyelv, simító reszelő, szerentsés Nyelv, melly ma pallérozva szépül.. ." 1 5 Révai Miklós egyik alagyájának néhány sorát mutatjuk be még. Ez a vers mértéktartóbb, józanabb, de belső izzásában és éppen ezért igazságában is hathatósabb: „Oh, édes mieink! a külső nyelveket épen Meg nem keli vetnünk; szép, ha ki többre mehet. Meg ne feletkezzünk az alatt tsak drága Hazánkról Annak nyelvét is gonddal emelje ki-ki." 1 6 A magyar nyelv problémájáról a társadalom minden rétege hallatta szavát, s így olyan nyelvi érdeklődésű irodalom alapjait rakták le, amely lökést adott a XVIII. század végén megerősödő nyelvtudományi fejlődésnek is. Szélesebb körű nyelvtudományi, nyelvészeti mozgolódás támadt. Igényes, tudományos elvi vita indult meg nyelvi problémákról is. (A finnugor rokonság kérdése, az összehasonlító nyelvtudományi módszer magyar eredményei, Révai és Verseghy harca, az etimológia, a nyelvszokás problémája, a nyelvtan és a szótárírás, a helyes magyarság kérdése stb., stb.) Nincs költő és tudós, aki ne foglalkozott volna nyelvi kérdésekkel (nyelvtörténet, nyelvbölcselet, etimológia), s abban valóban igaza van Kármán Józsefnek, hogy szinte „grammaticális epidémia" fertőzött minden írót. Leginkább bizonyítják ezt Kazinczy széleskörű levelezésének nyelvészeti vonatkozásai. Kazinczy leveleinek és a hozzáírt leveleknek nagy száma valójában nyelvi, nyelvészeti kérdéseket tárgyaló megjegyzések 9