Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. Fejezetek a magyar tanítási nyelv, a magyar nyelvtantanítás és az iskolai nyelvművelés történetéből

dabogarat: „Az S-ben ki ne lássa a gyorsaságot, ki a siet, suhan, surran, sújt, suhog, sürög, serény, serken, sebes,-suppan, süllyeszt, sudallik, sas, sólyom, sugár szavakra figyel... A g-gy több ízben gömbölyüségre mutat: golyó, gurít, gyűrű, gyűszü, gomba, gomb, gömbölyű stb. Az r erőt mutat, ilyen: rohan, ráz. ránt, rúg stb." 11

1 E nyelvfilozófiai iskola nyelvtörténeti módszere is tudománytalan volt. Jászay Pál nyelvünk fejlettségének bizonyítására a következő „nyelvfilozófiai érveket" sorakoztatja fel: a fő az mi magasan van s ezért a fej elnevezése, innen továbbá a föl ige, melyben a melegtől való fölbuzgásról van szó, s ugyancsak a föl vagy fel igehatározó, mely utóbbiból szótagíordítással lett a le, mint ahogy tényleg is megforditottja a fel ígehatározőnak; viszont: az apa, ki mintegy apadásnak indul, míg a fiú, vagy mondjuk viú álvivja magát az élet ezer baján s az asszony elasszik, míg a leány lesz ángy és annya...." A nevetséges szőrszálhasogatást váltja itt a bosszantó naívságok sorozata. 11

2 Fogarassi János érdemét emelik azonban a magyar nyelv szótári szókészletével kapcsolatos vizsgálódásai. A magyar nyelv nyelvtani rendszerével kapcsolatos megfigyelései és írásai meg sok tekintetben elősegítették a tudományos, a rendszeres, a tüzetes magyar nyelvtan megírását célzó előmunkálatokat is. Elég csak ,,A szóhelyezésről a magyar nyelvben" megjelent fontos cikkére utalnunk. A magyar szórendi vizsgálatok tudományos alapját vetette meg vele. 11

3 A Magyar Tudós Társaság 1846-ban, „A Magyar Nyelv Rendszere" címen bocsátotta közre nyelvtanát. Az előszóban a kiadó, Schedel Ferenc a kiadás, illetőleg a nyelvtan megírásának céljait is ismerteti. Elsősorban gondoltak a magyar nyelv tanítását elősegítő szempontokra: „A magyar nyelv általános tannyelvvé váltával mindinkább érezhetővé lett olly munkának szüksége, mely magát e tanulási közeget alaposan, s egyszersmind a tudomány jelen fokához mérten terjessze elő." A szerkesztők, illetőleg írók (Czuczor Gergely, Fábián Gábor, Nagy József/ Vörösmarty Mihály) nagyon jól tudták, hogy a nyelvtudomány állásához mérten még nem tudnak tökéletes nyelvtankönyvet írni. Céljuk inkább csak az volt, hogy átfogó képet adjanak a magyar nyelv nyelvtani rendszeréről, a kétes kérdésekben eligazítást nyújtsanak, és alapot adjanak a további haladáshoz és a nyelvtani műszavak egységesítésében elölj árjának. E nyelvtan részei: í. Betűtan (ma: hangtan), ebben a helyesírás fő el•veit is rögzíteni kívánták. A hangot és a betűt nem különítik el. (Vö. „A betűk hangzók és mássalhangzók.") II. Szótan. III. Mondattan. (Szókötés.) IV. Szómértan, (Verstani elemek.) A 53