Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. Fejezetek a magyar tanítási nyelv, a magyar nyelvtantanítás és az iskolai nyelvművelés történetéből

vele Mindent, a mii nemzetünk, sőt az emberiség díszére méltó, kivihetni, nélküle Semmit!" 8

1 Széchenyi az országgyűlés nyelvi kívánságait jogosnak tartva, Hunnia című írásában az uralkodóházat is figyelmeztette: „A Magyarnak nyelve körüli kívánata nem csak teljesíthető, s könynyen, nemcsak igazságos, és nagyon, hanem teljesítése felette hasznos is, valamint nem teljesítése legkárosb volna."

8

2 Az 1844-es országgyűlésen a kívánalmak között szerepelt a magyar tanítási nyelv bevezetése is: ,,Azon általános befolyásnál fogva, melyet a közoktatás és nevelés mind általában a nemzeti élet kifejlődésére, mind pedig különösen nemzetiségünk szilárdítására nézve gyakorol, legfőbb kötelességünk közé tartozónak véljük továbbra is szorgalmazni, hogy a közoktatási nyelv törvény által határoztassék meg." Az 1843—44: II. törvénycikk 8—9 paragrafusában kimondott határozatokkal a magyar nyelvért folytatott küzdelem közjogi része lezáródott: ,,Ö felsége méltóztatott kegyelmesen rendeléseket tenni már az iránt is, hogy az ország határain belőli iskolákban közoktatási nyelv a magyar legyen. Ö felsége már kegyelmesen elrendelte, hogy a magyar nyelv a kapcsolt Részekbeli fő- és minden középiskolákban mint rendszerinti tudomány taníttassék." 8

3 így 1844 óta országszerte a gimnáziumokban is magyar nyelven folyik a tanítás. A politikai reformtörekvések természetesen éreztették hatásukat az iskolák életében is. Az országgyűlések nyelvi vitái élénk visszhangot keltettek a pedagógusok között. Különösen az ifjúság mozgolódott. Sárospatakon pl. 1832ben az ifjúság megalakította „Esküdt diákkör Könuvtára" c. olvasóegyletét. Alapító oklevelükben a magyar tanítási nyelv mellett agitáltak: ,,Szívsóhajtást bocsátunk a felé, hogy az értelem közönségesen magyar nyelven, különösen pedig iskolánk körében, a tudományos műveltség édes anyai nyelven fejlődnék, mint legfőbb eszközén a tökéletesedésnek..." A pataki kollégium vezetősége 1836-ban a magyar nyelv tanításának sikeresebb és alaposabb formáját kívánta: „Miután édes anyai nyelvünk immár törvény által is diplomátiai méltóságra emeltetetá és így a deák (latin) továbbá az életre kevésbbé szükséges nyelvek sorába tartozik, nehogy ifjaink annak tanulása miatt magoknak szükséges tudományoknak tanulásában hátramaradjanak: szükséges, volna tanácskozni arról is, miként lehetne ezen nyelv tanulásának czélszerűbb módját pataki iskolánkban elrendelni." Megvetették alapját a szaktanári rendszernek, s a tanítási nyelv a magyar lett. Nyelvtant még nem tanítanak, de a fogalmazás tanítására nagyobb gondot fordítanak. Ez a folyamat zajlik le a többi protestáns gimnáziumban is. Az egri gimnáziumok ífjúsá41