Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. Fejezetek a magyar tanítási nyelv, a magyar nyelvtantanítás és az iskolai nyelvművelés történetéből

gáról is feljegyezték, hogy a „magyar tanítói nyelvért" vívott küzdelemből „azt a hitet meríti, hogy a latin nyelv felesleges valami és el kezd iránta hidegülni." (1834—35. Értesítő.) A latin nyelv háttérbe szorítása tehát megindult, sőt egyesek, köztük Vajda Péter is a latin és görög nyelvnek már csak heti 2 órát szánt.

8

4 A latin egyeduralmi korszak megtört, s a latin nyelv tanításának megkövesedett módszere is lassan időszerűtlenné vált. A „Methodus Cellariánát" az előhaladott neveléstani szellem túlszárnyalta mar. A magyar nyelvtantanítás eredménytelenségének okát a legtöbben ui. abban látták, hogy „élő anyanyelvünket is úgy tanultuk, mint a holt latin nyelvet; meg lévén elégedve, ha tudtuk a szabályokat s ezekre a szükséges példákat." 8

5 Akik a magyar nyelv sorsát szívükön viselték, igyekeztek a magyar nyelv tanításának jobb, korszerűbb módjairól is gondoskodni. A sárospataki gimnázium Iskolaszéke 1836-ban elaborátumot terjesztett felettes hatósága elé, amelynek központi problémája: „Mi móddal taníttassék a magyar nyelv, s micsoda tudományok előadására használtassák?" A korszerűbb és hasznosabb tanítás érdekében úgy vélik, hogy „szükséges volna egy célszerű kisebb és nagyobb magyar Grammatikának készítése, vagy ha már alkalmatos és az Akadémia által megállapítva, v. helybehagyott Grammatika volna, annak bevétele, és ez elsőbb az also v. Grammatikai, a másodiknak a gymnasium, sőt az academiai cursusban is rendes magyarázása s taníttatása, a magyar beszélgetésekben bővebb gyakorlás, az újonnan nyomtatandó kézi könyveknek az Akadémia által kiadott Helyesírás szabályaihoz való alkalmazása, s talán a fennálló nyelvmuvi-ifjak Társaságának ápolása, s nagyobb virágzásba hozása." A magyar preparandiák fejlesztésének kérdése is előtérbe került. A képzettebb tanítókban sokan látták a magyar nyelv tanításában is beálló minőségi változás előfeltételét. Nyelvészeink és pedagógusaink is segítségére siettek a megújulni akaró magyar tanításnak. Mind több és több módszertani vonatkozású cikk és könyv jelent meg. Kis Pál: Tanítás Módja a Városi és Falust Iskolamesterek számára, Budán, 1830-ban megjelent könyvében elismétli azt az egyszerű bölcsességet, hogy vak nem vezethet vakot, azaz képzetlen tanító nem taníthat világosságra, okos viselkedésre, nagyobb tudományra. Szükség van minél több jól. képzett iskolamesterre. „Tagos .és termékeny ama mező, mellyben az iskolamestereknek munkálkodni kell." Ezért, „a mesternek helyes tanítói móddal kell bírni." Ennek ismertető jelei: atanítványaik szeretetének megnyerése, a tanítás könnyűvé tétele,. 4?