Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. Fejezetek a magyar tanítási nyelv, a magyar nyelvtantanítás és az iskolai nyelvművelés történetéből

másutt járt, mint hol nyelve az ortoepia szabályai ellen pergett. Hátrább forditék 10 levéllel, de itt még a betűket sem vala képes összefoglalni." Megdöbbentő ez a kép! Nagy anom'ália van a könyvek terén is. „Néhány gyerek imádságos könyvből tanult, néhány a normális iskolák számára rendelt olvasókönyvből, egy 3-ik halotti énekeskönyvet tartott a kezében, egy 4-ik -búcsúztatót, még álmoskönyvre is találtam." Ezek az állapotok elsősorban annak a tarthatatlan helyzetnek következményei, hogy a tanítók megfelelő képzés és szaktudás nélkül, és a módszertani ismeretek teljes hiányában tanítanak ezekben a falusi iskolákban. Ugyancsak ebben a cikkben találjuk azt a megjegyzést is, hogy az egyik mester a helyesírás tanítása alkalmával azt mondta tanítványainak, hogy „sokkal jobb így írni: erősb, mint erősebb, mert már a régi tudós görögök is így írtak, s beszéltek magyarul." Hogy mennyire közügy és a társadalom szélesebb körű érdeklődését is érintő probléma volt a falusi iskolák és a magyar nyelv tanításának kérdése, mutatja az a tény is, hogy az erről szóló közleményeknek nagy a visszhangja. A Társalkodó előbb tárgyalt cikkére a Sokféle (A Bétgi Magyar Újság mellé Toldalékul.) 1833-as évfolyamában „Észrevételek" címmel reflektáltak.. Ahhoz a megállapításhoz, hogy a falusi iskolákban a gyerekek nem tudnak jól olvasni, hozzáfűzte a cikk: „Nemtsak a falusi iskolákban járó tíz esztendős gyermekek olvasnak rosszul, hanem valóban számos felnőtt ifjakra, sőt doctorizált s cenzúráit emberekre találni, kik értelmesen, 5 a hangnak kellemes változtatásával olvasni nem tudnak." Követelmény lenne tehát a jó tanítás! De vajon biztosítva vannak-e a jó tanítás feltételei? Nem a falusi iskolák tanítóinak hibája, ha jól tanítani nem tudnak, mert a) „Hol van hazánkban falusi tanítókat, úgynevezett oskolamestereket nevelő intézet?" b) „Miért tanítson jól? Ugyan van-e hálátlanabb kenyér ennél? Van 30—40 v. tz. forint fizetése, egynéhány köböl ollvan kétszeres, mellyben itt-ott látni egy szem búzát, kenyérnek 5—3 köböl silány ros, gyakran e helyett is kukoritza vagy árpa, hogy legyen miből elrekednie, egy-két hordó' gyülevész bor... Lakhelyük egy-két szűk szoba, az is nem ritkán roskadőfélen levő épületben." c) Még morális adottságok is járulhatnak az előadottakhoz. „A paptól szoros függésben lételök, melly gyakran szolgai. Hallottuk példáj

it, hogy nem tsak elfogadta a pap a szolgálatra termett ifjú praeceptor v. rectortól a szolgálatot, hanem gyakran inasi kötelességeket is kívánt tőlük.""

6

7 36