Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. Fejezetek a magyar tanítási nyelv, a magyar nyelvtantanítás és az iskolai nyelvművelés történetéből

lent közleményében 6

5 szemlét tartott a magyar nyelvi oktatás, illetőleg a magyar nyelv iskolai tantárgyként való szerepeltetése felett. Számot adott az eredményekről, felfedte a hiányosságokat. Helyzetképe érdekes számunkra is. Az első kritikai hang, amelyben megcsendült a segítség szándéka mellett a helyzet reális felméréséből eredő elmarasztaló hang is. Milyen a magyar nyelv sorsa iskoláinkban? Válasza: „Taníttatnak reá deákjaink, sőt mondhatom, kínoztatnak a száraz Grammatika tanulásával, de mind ennek maiglan igen csekély sikerét láthattuk". A sikertelenség okai között emlegeti a jó grammatika hiányát, a tanításban tapasztalt rendszertelenséget: „Ahány Gymnásium, sőt, a hány tanító fő volt, annyi felé szakadt a honni literatura előadásának külömbsége." Amikor a Helytartó Tanács megbízásából Verseghy megírta grammatikáját, azt remélték, hogy „oly könyvvel ajándékozza meg iskoláinkat, amellyel ifjaink a kiszabott czélra bizonyosan eljuthatnak." Csalódtak, s Czuczor minden tankönyvíró számára ad utasítást, amikor kritikájában megemlíti, hogy ez a könyv is példája annak, „hogy lehet valamit jól tudnunk, de a módot annak előadásában, s a gyermekekhez tett alkalmaztatásban egészen elvétenünk." Czuczor végül megrajzolta a helyes fejlődés útját is. Hasznosan kell tanítani a magyar nyelvet, és célirányos rendszabásokat kell foganatosítani a tanítás módjára és a jó tankönyvek megírására vonatkozólag. „Elegendő és czélirányos eszközök nélkül" nincs komoly haladás a magyar nyelv iskolai tanításában — zárta be Czuczor értekezését. A következőkben éppen a Czuczor által kívánt fejlődés útját próbáljuk megrajzolni. 2. 1825—1849. A reformországgyűlések kívánságai és sérelmei között előkelő helyet kapott a magyar nyelv ügye, és ezzel kapcsolatosan éppen a magyar tanítási nyelv kérdése. A reformországgyűléseken az alsó tábla egészen világosan fogalmazta meg e probléma lényegét: „Tanítás által kell minden hazafinak módot nyújtani, hogy hazánk nyelvét megtanulhassák..., ezért a magyar nyelv tudománya, tanítása minden iskolákban haladék nélkül hozattassék be, egyszersmind a deák nyelv helyett a magyar, mint közönséges tanuló nyelv állapíttassék meg, úgy, hogy mind az alsó, rr^ind a főiskolákban minden tudományok magyar nyelven taníttassanak." Az uralkodóház ellenezte e javaslatot. Lépésről lépésre haladhatott az ügy a megvalósulás felé. Ä részengedmények 33: 3 Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve