Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Nagy József: Heves megye története a felszabadulástól a két munkáspárt egyesüléséig

dítására, az akadozó közellátás érdekében pedig rendeletben hívják fel a piaci árúsok figyelmét, hogy aki január 21-ig nem kezdi meg az élelmiszerárúsítást, attól jogosítványát megvonják. Január elején felállítják a közmunkahivatalt, attól kezdve, ha nem is teljesen kifogástalanul, de szervezetten megindul a városi romok eltakarítása. A városi mérnöki hivatal február 26-1 jelentése már arról számol be, hogy tartósabb gyaloghidat tudtak építeni a Kossuth-téren, az Irgalmas-utcánál, a Malom-uicánál és a Káptalan-utcánál. A szovjet parancsnokság pedig kocsihidat épített a Szmrecsányi-utcánál. Kiemelték a Máriautcai és Szmrecsányi-utcai hidak roncsait és megkezdték az Almagyar-utcai felrobbantott házak romeltakarítását.

1

3 1944. decemberében a Nemzeti Bizottság megalakulásakor Egerben még csak három párt működött s ezek hozták létre. Ezek a Magyar Kommunista Párt, a Független Kisgazda Párt és a Szociáldemokrata Párt voltak. 1945. január 18-án alakult meg a Polgári Demokrata Párt, január 28-án pedig a Nemzeti Paraszt Párt. A Nemzeti Bizottságnak kezdetben nem volt meghatározott működése. Bár az lett volna a feladata, hogy megalkossa a demokratikus igazgatási szerveket és ellenőrizze munkájukat, gyakran maga a Nemzeti Bizottság ad utasításokat a városi és megyei vezető szervek felé, esetleg maga intézkedik Szociális, gazdasági vagy kulturális ügyekben. A megyei Nemzeti Bizottság és a megyei pártszervezetek kialakulása után megkezdődik a megyei pártszervező munka, s párhuzamosan megindul a községi Nemzeti Bizottságok létrejötte is. A megalakuló községi Nemzeti Bizottságok működésénél azonban már kezdettől fogva számos nehézség jelentkezik. A gyöngyösi Nemzeti Bizottság pl., amely 1945 január 2-án alakult meg, nem akarta elismerni az egri megyei Nemzeti Bizottság fennhatóságát. A Kisgazda Párt községi szervei, figyelmen kívül hagyva az Ideiglenes Kormány Nemzeti Bizottságokról szóló rendeletét, amely minden pártnak egyforma számú részvételt biztosít a Nemzeti Bizottságokban, 50 százalékos, vagy legalábbis jelentős számú többséget kívántak maguknak a községi Nemzeti Bizottságokban. Egerszóláton pl. a Kisgazda Párt azt követelte, hogy 8 tagja legyen a Nemzeti Bizottságban a többi párt 5 tagjával szemben.

1

4 Poroszlón még március végéig sem tudott létrejönni a Nemzeti Bizottság, mert a Kisgazda Párt egymaga 12 embert akart a Bizottságba beküldeni, annyit, amennyit a másik két működő Párt, a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt együtt. 1

5 Különösen kiélesedett az ellentét a Nemzeti Bizottságon belül, amikor a Kommunista Párt azt követelte, hogy biztosítsanak helyet a Nemzeti Bizottságban a Szakszer383,