Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Nagy József: Heves megye története a felszabadulástól a két munkáspárt egyesüléséig

vezeteknek is. Bár a Dunántúlon még folytak a harcok, az ország középső és keleti részén gondolni kellett a termelés megindítására, gon­dolni kellett a nép jövő évi kenyerére. Az ország egész gazda­sági életéhez hasonlóan azonban a mezőgazdaság is rendkívül siralmas állapotban volt. A nagy harcok következtében az őszi szántó-vető munkák jelentős része elmaradt, az állatállomány nagyrésze pedig megsemmisült. így volt ez a paraszti birtokon és nagybirtokon egyaránt, a nagybirtokon azonban súlyosabb volt a helyzet azért, mert a parasztság pár holdját még csök­kent igaerővel is jobban meg tudta művelni, mint az 1000 vagy 10.000 holdas nagybirtokokat. A legtöbb nagybirtok ezenkívül vezető nélkül maradt, tulajdonosaik, intézőik elmenekültek, s csupán csak a cselédség őrizte a megmaradt gazdaságot. Ilyen körülmények között tehát a paraszti kisárutermelés jobban biz­tosította az ország élelmiszerellátását. A parasztságot azonban előbb érdekeltté kellett tenni a termelésben ahhoz, hogy támasz­kodhassunk rá. Vissza kellett juttatni kezébe azt a földet, amit a földesúri önkény évszázadokkal előbb elrabolt őseitől. A gazdasági okok mellett azonban még sokkal inkább sür­getővé tette a földosztás megvalósítását az or­szág politikai helyzete. A Vörös Hadsereg felszabadító harca le­hetővé tette a magyar nép számára, hogy leszámoljon a félfeu­dális nagybirtokkal, amely akadályozta az ország demokratikus átalakulását. A demokratikus fejlődésnek elengedhetetlen feltétele volt a munkás-para.sztszövetség megvalósítása, ehhez viszont az első lépés a földosztáson keresztül vezetett. A Kommunista Párt, amely már az ellenforradalom rendszerében is küzdött a nagybirtokrendszer megszüntetéséért, a felszabadulás után első­rendű feladatának tekintette a földosztás megvalósítását. 1945. március 17-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés elfogadta a Magyar Kommunista Párt földreformtervezetét, s ezzel meg­kondította a halálharangot a magyar nagybirtokrendszer fölött. A földosztás azonban nem tekinthető pusztán reformnak, a szó szoros értelmében. Az ugyan tény, hogy a nemzetgyűlés szavazta meg, tehát felülről v indították útjának, a földosztásban résztvevő parasztság nagy száma és a Községi Földigénylő Bi­zottságok összetétele viszont jelentős mértékben forradalmi jel­leget adtak a földosztásnak. 1945 elejétől kezdve állandóak vol­tak a földosztást követelő népi megmozdulások, s minden való­színűség szerint feltehető, hogy a nép akkor is megvalósította volna a földosztást, ha az Ideiglenes Nemzetgyűlés egyes tag­jai igyekeztek volna is meggátolni. A Kommunista Párt 1945 március 4-í egri nagygyűlése, amelyen 3500 dolgozó vett részt, 384,

Next

/
Thumbnails
Contents