Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Balogh György: Heves megye népe az 1848—49-es szabadságharc dicsőséges tavaszi hadjáratában
tásra kényszerílették. A visszavonuló ellenséget pedig üldözték, elvették tőle az utánpótlását, a fegyvereit, szaporították a foglyok számát. Az első „portyázó" csapat magvát Mesterházy őrnagy szervezte meg Mezőtúr, Törökszentmiklós, Tiszaroff, Tiszasas helységek népéből. Szolnok veszélyeztetése, az ellenség Tiszán való átkelésének szándéka szabta meg feladatukat, amit a Perczel-féle hadműveletnél sikerrel teljesítettek. Perczel január 22-re rendezte csapatát úgy, hogy a szolnoki Tisza-hidat el is foglalta. 25-ére már Irsáig üldözte az ellenséget 5 6). Ez a Kossuth által elrendelt előnyomulás zavarba hozta magát Windischgrätzet is. Perczelnek minden emberére szüksége volt, hogy a lendületesnek induló támadást végrehajtsa. Balszárnya viszont merész előretörésével fedezetlen maradt, így azt az ellenség veszélyeztette. Ha az ellenség Cibakháza felől megkerüli, akkor nem csupán egy ütőképes hadsereget kerít be, hanem elfoglalja Mezőtúr, Törökszentmiklós, Karcag térségét is. Az itten alakult gerillacsapat Cibakházánál termett s védte az átkelő helyet. Február elején több kisebb támadást vertek vissza, de visszavertek két nagyobb ellenséges támadást is. „...nevezetessen a Déva-ványai 16 lovas... önkéntesek Dörgő István tizedessel..." a mezőtúriak „...Friedrich százados vezetése alatt..." s „...magokat hősiesen viselték..." 5 7) jegyzi meg Mesterházv búcsúlevelében. Schulzig tábornok február 6-án Poroszló irányába küldött, ki egy körülbelül 240 főből álló lovascsapatot, hogy derítse fel a Poroszló térségében elhelyezett honvéderőket. Mikor ez az ellenséges csapat megjelent Poroszlón, rövid pár perc múlva már kénytelenek voltak visszafordulni. A helységbe akkor érkezett egy kisebb létszámú magyar csapat is és ennek a segítségére siettek a poroszlóiak, mintegy 4—500-an, kiket Kurdy Józser jegyző szervezett meg az ellenséges támadás esetére. A pár honvéd és a 4—500 kapával, kaszával felfegyverzett paraszt úgy megriasztotta az ellenséget, hogy az „...a Hidvégi pusztára, onnan Kömlőre, később Atányra szaladt" 5 8) a hadra kelt néppel a nyomában." „...onnan merre vette útját, tudni nem lehet..." — fejezi be a jelentés a poroszlóiak hőstettét. A poroszlói nép helytállása folytán az osztrák hadvezetőségnek tudomásul kellett vennie, hogy nem csupán a reguláris csapatok ellenállásával kell számolniuk, hanem előnyomulásuk közben a nép által alkotott védelmi falba is beleütköznek. Erősen valószínű, hogy a poroszlói példa nem állt elszigetelve. Hiszen az üldözés közben feltétlenül csatlakoztak hozzájuk a kömlőiek és az átányiak is. Ilyen formán, ha nem is döntően, de jelentö24 Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve 369,
