Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Balogh György: Heves megye népe az 1848—49-es szabadságharc dicsőséges tavaszi hadjáratában

sugár sem maradt fent, hogy a mostani zavaros körülmények­bül folyvást.... a még ekkoráig ki nem vethetett, de még a mult évekbül fentmaradt öszvegbőt is valamely csekély részt behaj­tani lehetséges volna.Ennek ellenére az egyes községek zúgolódás nélkül teljesítették a hadsereggel, az őket. védő hon­védséggel szemben hazafias kötelességüket. Verpeléten például közel 21.000 katona fordult meg, és a lakosság ennyinek adott szállást, és az asszonyok ennyi emberre főztek. A megyei költ­ségvetés 135.000 kenyeret vett számításba egy fél évre a kato­naság számára, de a hadihelyzet alakulásával ez a szám több­szörösére emelkedett fel. Ennek ellenére ritka eset volt az, ami­kor a katonai hatóságok panaszkodtak volna, hogy a községek kenyérszállítmányai elmaradnak. A íiszaroffiak, mikor szállítás közben élvezhetetlenné ázott a katonaság számára küldött ke­nyér, minden zúgolódás nélkül mégegyszer teljesítették a ke­nyérszolgáltatást. Egy hónap múltán, mikor az ellenséges ve­szély már elmúlt*, mindössze csak annyit jegyeztek meg folya­modványukban, hogy eszközölje ki számára a megyei bizott­mány azt, hogy a ki nem fizetett kenyerek árát megkapják, „...miután a nép a maga szájától elvonva adta a katonaságnak a kenyeret, kérik, hogy a roffi szegénység kenyere és fáradtsága díjjához minél előbb hozzá juthasson..." 4 3), írják folyamodvá­nyukban a község elöljárói. Ha pedig az egyes községek a legjobb akarat mellett sem tudtak eleget tenni a honvédséggel kapcsolatos élelmezési köte­lezettségüknek, akkor a gazdagabb lakosokat szólították fel a gabonanemüek felajánlására. A tiszaigari bírák is a haza sorsán való aggódásukat és segíteni akarásukat fejezik ki a március 9-én Repeczkyhez írott levelükben. „..Almon (Ámon, B. Gy.) Fe renc tábori biztos úr rendelete folytán kebelünkből naponta 6000 részlet kenyeret köteleztetett kiadatni. Minek nyomán, minthogy helységünk az itt szállásolt katonák által csaknem ki emészte­tett Élelmeiből — felszólítottuk az itteni birtokos urakat — érin­tett kenyér részletek napontai ki adásában birtok-aránylag ki vetve —- több lakos társaikkal együtt, kiknek már be tevő falatjok sints; de ők öszve nem gyüivén mindnyájan, — haza fiúi köte­lességük s a Kormány parancsára érintett fontos tárgyról — ér­tekezendő... Akik jelen voltak is (mondták — B. Gy.) gondoskod­jon a bíró.... Megjegyezvén azt, hogy helységünk(nek) semmi leg kisebb jövedelme nints — s így mi mit tegyünk? Vannak birtokosok, kiknek 200-300 köböl életjök van, de ha kérjük, hogy adjanak, mi kisüttetjük, és még az álladalom ki is fizetteti, — nem adnak. Es mi honnan teremtsünk! a miért alázatosan kér­jük Kormány Biztos Urat, e tárgyban bölcs belátása szerint, ta­364,

Next

/
Thumbnails
Contents