Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Balogh György: Heves megye népe az 1848—49-es szabadságharc dicsőséges tavaszi hadjáratában
ben, nem a differenciáltságában vagy kettős politikai helyzetében gyökerezett elsősorban. Magatartásának legfőbb okát az osztályhelyzetében, közelebbről a parasztsághoz való viszonyában kell keresnünk, hiszen az egyre erősödő harc folyamán a megyei nemességnek a paraszti tömegeket kellett volna felfegyverezniük. Mindezt akkor kellett volna megtenniök, amikor ők maguk is féltek a paraszti tömegektől. Attól féltek, hogy a parasztok a földesurak ellen fogják fordítani a kezükbe adott fegyvert, hogy először jogos követeléseiket elégítsék ki. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás ugyanis nem volt teljes. A törvények megszüntették ugyan a jobbágyságot, de nem számolták fel gyökeresen a feudalizmust. A parasztok és a földesurak között még igen sok feudális kapocs maradt meg. Nem vizsgálták felül a korábbi jogtalan birtokelvételeket. A zsellérek nem kaptak földet. A bor-, húsmérés, halászat, vadászat stb. jogát, a kisebb királyi haszonvételeket továbbra is csak a földesurak élvezték. A ki nem elégített parasztság egyre erélyesebben, nyomatékosabban adott kifejezést elégedetlenségének. Az 1848 márciusától meginduló parasztmozgalmak egyre erősödő tendenciát mutattak Heves megyében is. Okai itt sem tértek el az országos okoktól. Hevesen azért elégedetlenkedtek, mert a földesúr majorsági birtokoknak nyilvánította az úrbéres földeket, minek következtében a volt úrbéres jobbágyok földet nem kaptak 3 1). Bodonyban 1848 májusában foglalta el a nép a Hosszúbérc-Árnyéka és a Kjs-Tölgyes nevü réteket 3 2). Törökszentmiklóson a halászat miatt volt mozgolódás 3 3). Tiszasason és Gyöngyöstarjánban a tagosítás miatt „háborogtak" a parasztok. 3 4) Az osztrák csapatok betörésekor még mindig voltak mozgolódások — Abasáron „...a bormérési tilalmat nem veszik semmibe..." — panaszolták a birtokosok 3 5). Eger környékén az érseki uradalom erdeit használták a lakosok, amint az Kaidhart Antal segélytkérő leveléből kitűnik, „....az Eger várossá közelében fekvő érseki uradalmi erdőkben az egri, ezeken kívül a felnémeti, baktai, deméndi, szóláti, szarvaskői, fedémesi és bátori lakosok'temérdek pusztításokat visznek véghez s minthogy egyszerre igen nagy számmal, gyakran százan, sőt kétszázanis jelennek meg fahordás végett, az erdő őrök őket nem akadályozhatják, így uradalmi erővel őket eltiltani és meggátolni nem lehet..." 3 6) kéri a magánerővel nem korlátozható fahordást megszüntettetni. Ugyanakkor a mátraballai és a mátraderecskei lakosok gróf Károlyi György erdeit pusztították 3 7). A forradalom és szabadságharc egyre erősödő harcot igénylő szakaszát csak úgy lehetett sikerrel végigharcolni, ha a közdelembe bevonják a nép széles rétegeit. Ez viszont a parasztság 359,
