Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Balogh György: Heves megye népe az 1848—49-es szabadságharc dicsőséges tavaszi hadjáratában
jogos követeléseinek kielégítése nélkül nehezen volt lehetséges. Hogy valóban ez lett volna a leghelyesebb megoldás, azt a eibakházi átjáró sikeres védelme is bizonyítja. Cibakházánál az előrenyomuló ellenség át akart kelni a Tiszán, de próbálkozását Tiszasas, Mezőtúr, Tiszabő és a környékbeli helységek Tiszához felvonuló népe visszaverte Mesterházy őrnagy vezetésével. Az eredmény alapoka Bangya őrnagy rendelkezésében rejlik, aki által Soldos főszolgabíró jelentése szerint „...Tiszabeő helységben... a regálék megszünteknek nyilváníttatván, a nép előtt kihirdettetni rendeltetett..." A nép lelkesedését a megyei bizottmány „rendszabályozása" még akkor sem tudta megtörni, ami kor arra vonatkozóan intézkedtek, hogy ehhez hasonló „rendellenességek" ne fordulhassanak elő. A megyei bizottmány uí. nem késlekedett intézkedni, .hogy illetékes helyen torolják meg ezt a sérelmet és vegyék elejét a hasonló eseteknek. Határozatából kitűnik, hogy meghagyta Soldos szolgabírónak „...miszerint mind a helység elöljáróit, úgy másokat a borméréstől tiltsa el s ha ebbeli eltiltása következtében is találkoznának, kfk a törvény szigorú rendelete ellenére is bort mérni merészkednének, azokat rögtön elfogatván megfenyítés végett Tiszafüredre küldje át. Egyébiránt a főszolgabírói jelentés következtében annak csatolványival együtt a megyében működő kormánybiztos hivatalos levél által az jránt fogván megkerestetni, miszerint e tárgyra nézve magát a katonai parancsnoksággal érintkezésbe tevén, nevezett őrnagyot ily törvénytelen rendeletek kiadásától, mely által a törvényeket gyakorta balul magyarázó nép könnyen tévútra vezettethetik, az illető katonai parancsnokság útján szigorúan tiltsa el, ennek folytán még az iránt is megkerestetni határoztatván, miként arra nézve, hogy a katonai hatóság minden polgári dolgok intézésébe való beavatkozástól... eltiltassék..." 3 7a) A fegyveres harc élesedő szakaszán a népet csak úgy lehetett volna bevonni a totális harcba, ha a parasztsággal kapcsolatos intézkedések az agrárdemokrácia felé mutattak volna. Ez viszont a nemesi birtok megnyirbálása felé mutatott, ezért nem merte, — vagy csak felemásan, ide-oda forogva — vállalni a megyei nemesség a szabadságharcot. „...A liberális nemesség nem a feudalizmussal való gyökeres leszámolásnak, hanem a vele való kiegyezésnek az irányzatát képviselte a forradalomban, még pedig annak mindkét főkérdésében; mind a nemzeti függetlenség kivívásában, mind pedig — és még sokkal merevebben — a jobbágyság felszabadításában..." 3 8) Mégis — felvethetjük a kérdést — miért van az, hogy a köz360,