Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Balogh György: Heves megye népe az 1848—49-es szabadságharc dicsőséges tavaszi hadjáratában

azonban a felszerelésükhöz szükséges költségek előteremtését: a hazaárulók lezárolt javainak felhasználását, annak önvédelmi harcra való fordítását ugyanakkor a megyei tisztviselők forradalmi kezdeményezésétől várta. Rendeletei kiterjedtek a nép felvilágosítására, az ellenséges propaganda elhárítására, de ennek ügyes, találékony végrehajtása a megyei tisztviselőkre várt. Ellenséges megszállás esetére a megyéknek kellett volna beosztaniuk a teendőket a legapróbb részletekig. Meg kellett volna szervezniük azt is, hogy egy-egy megbízott fizikai akadályoztatása esetén ki lássa el annak teendőit. Kossuth megkövetelte a megye: és a kormány közötti szoros összeköttetést, de a többi törvényhatósággal való kapcsolat már a megyegyűlés forradalmi, tehát a spontaneitást nem kizáró szelleméből kellett volna, hogy fakadjon. Kossuth a legutolsó esetben szólt bele a szűkebb szervezés kérdésébe. A megyére bízta azt, hogy hogyan oldja meg. A szabadságharc és a forradalom vezető ereje, a megyei nemesség, gyűlésein hozott is határozatokat mind a preventív intézkedésekre, mind pedig-a megszállott területek lakosságának magatartására vonatkozóan. Elrendelte, hogy a hadianyagokat: ónt, ólmot, puskaport, fegyvereket, a pénztárakban lévő pénzt, nemkülönben a raktárakban tárolt ruha- és bőranyagot szállítsák el Debrecenbe, illetve Nagyváradra

6). Az alispán a gyűlés megbízásából a nyomdával is rendelkezett. Megbeszéléseket folytatott annak vezetőjével, hogy ha az ellenség esetleg bevonul Egerbe, akkor ne nyomtassanak számukra semmiféle felhívást, vagy más propagandairatot

7). A tisztviselőknek elrendelte, hogy legalább kéthetenként járják be a körzetüket, hallgassák meg és orvosolják a nép jogos panaszait és végezzenek felvilágosító munkát az ellenséges propaganda elhárítására. Összeíratta a választmányi gyűlés a felesleges gabonaneműeket és elszállításukra határozatokat hozott

8). A köznemesség álláspontját kifejező megyegyűlés azonban csak elrendelte ezeket. Végrehajtásukról, ellenőrzésükről — a szorosan vett katonai anyagok és a pénz egyrészének elszállításán kívül — nem gondoskodott. Nem is annyira a végrehajtásra gondolt, hanem az egyszerű, kényelmes és óvatos közzétételre, plakatírozásra. Az ellenség elől nemcsak a magánosok feleslegeit nem takarították el, hanem még az állami raktárakat is az ellenség prédájára hagyták. Gyöngyösön például a bevonuló osztrák hadsereg több napra tudta magát ellátni élelmiszerekkel, mert nem gondoskodtak annak elszállításáról

9). Természetesen ebben az esetben nem beszélhetünk a megyei nemesség forradalmi szelleméről, de még spontaneitásáról sem. Pedig a megyei nemesség nem volt magára hagyva. Buzdítást 352,