Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Kármán műve-e A fejveszteség? (Megjegyzések a XVIII. századi magyar stíluskutatás módszertani kérdéseihez)

vei közül. Az Uránia Bévezetése a „régi szertartások" fenntartása mellett foglal állást „amennyire azok egyezhetők az időnek szükségeivel." „Ez ád a nemzetnek tulajdon formát, ez ád álló erőt,, ez ójja meg a zavarodástól." A fejveszteség cégiessége témában és nyelvben hagyománymentésnek, jellegmentésnek fogható fel, a nemzeti karakter fenntartása körébe vág, melyet pedig az Uránia szerkesztői egyik főcéljuknak tekintettek. (Hagyománymentés, jellegmentés abban az értelemben, ahogyan arról Horváth János beszél A magyar irodalmi népiesség Faluditól. Petőfiig c. műve bevezetésében. Budapest, 1927.) Öszszefoglalva az elmondottakat: A fejveszteség archaizáló stílusa nem bizonyít Kármán szerzősége ellen, az eljárás jól megérthető a kor nyelvszemléletéből és általános törekvéseiből, de magából Kármán alapvető törekvéseiből is. Nem a nyelv mesterkélt átformálásáról van itten szó. A fejveszteség stílusa és nyelve a kor legérdekesebb és — mondhatjuk azt is —, a legsikeresebb kísérlete a régi magyarság felidézésére, egy régmúlt kor atmoszférájának nyelvi eszközökkel való megteremtésére. — Ezek után elemezzük A fejveszteséget közvetlenül nyelvi és stiláris szempontból. A novella elbeszélő és párbeszédes, dramatizált részletekből áll, ezért is folyik a vita, vajon inkább elbeszélés-e, vagy inkább dráma. Az archaizálás csak a párbeszédes részekre jellemző, az elbeszélő részeket csak hellyelközzel színezi, különösen a bevezető részt, Zongor Balázs hitvese temetésének és halotti torának leírását. Kármán stílusának egyéb műveiből megszokott jegyeit viszont természetesen csak az elbeszélő részekben találhatjuk meg. Szinnyei kevés példája is ezekre vonatkozik. A továbbiakban úgy járunk el, hogy előbb Kármán szerzőségét igyekezünk most már nyelvi alapon is bebizonyítani, miután már a tartalmi alapon tett ellenvetéseket is elhárítottuk az útból. Ennél az eljárásnál az elbeszélő részekre támaszkodunk, de a Szinnyei által elkezdett módszert kibővítjük. Szinnyei csupán néhány mondat numerozítására és Kármán különleges szóhasználatára támaszkodik. Igaza van Tompa Józsefnek, ha ezen az alapon nem látja bebizonyítottnak a Kármán szerzőségét. E két stílusjegy nem is elégséges a bizonyításra. Numerust találunk szinte a kor valamennyi jó prózaírójánál. Mészáros Kártigám\ának is van bizonyos numerusa. Néhány szó előfordulása pedig szintén nem bizonyító erejű, még ha olyanokról van is szó, mint a „lehajló oldalában" (a hegyeknek), vagy az „indítóok." (A szerzőséget igazoló összehasonlító stíluselemzés után ismét visszatérünk az archaizálás kérdéséhez.) 20 307