Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Horváth Tibor: Észrevételek a a fonéma problémájához

nak az elérése még az orosz anyanyelvű tanulóktól is erőfeszítéseket kíván meg, de méginkább megfeszített munkát igényel tőlünk, akik már anyanyelvünk beidegzett artikulációs bázisával indulunk neki az orosz nyelv megtanulásának. Ezt újra csak a tudatos, tervszerű fonetikai alapvetés könnyítheti meg. Világosan kell látnunk az orosz helyesírás természete és az orosz nyelv fonetikai rendszere közötti viszonyt, tudatosítani kell azokat az okokat, amelyek (az artikulációs bázison kívül) a helytelen kiejtésre tesznek bennünket hajlamossá (például az írott szókép és a nyelvjárás hatása). Mármost látszólag önmagunkkal kerülünk ellentétbe, mikor a fonetika gyakorlati hasznát hangoztatva, az alábbiakban annak egyik fontos elméleti kérdésével, a fonémával kívánunk foglalkozni. Ez az ellentét azonban csak látszólagos. Ezt nem csak a fonéma igen gazdag irodalma és a probléma körül jelenleg is zajló nagy harcok bizonyítják, hanem az is, hogy a fonéma meghatározása, lényegének felkutatása a fonetika egyik alapvető feladata, amelynek tárgyalása nem kerülhető el. í. V. Sztálinnak 1950-ben a Pravda hasábjain megjelent cikkei új utat nyitottak a marxista nyelvtudomány előtt. Sztálin cikkeiben leleplezi Marrnak és követőinek antimarxista álláspontját és lerakja az igazi szovjet nyelvtudomány alapjait. Bár főleg általános nyelvészeti kérdésekkel, valamint a szókinccsel és a grammatikával foglalkozik, mégis jelentős segítséget nyújt a hangtan problémáinak megoldásához is. Ez a segítség elsősorban abban nyilvánul meg, hogy tisztázza a nyelv funkcióját, a nyelv és gondolkodás viszonyát, valamint abban, hogy felhívja a figyelmet a hangnyelv fontosságára: „A hangnyelv, vagy szónyelv volt mindig az emberi társadalomnak egyetlen nyelve, amely alkalmas volt arra, hogy az emberek érintkezésének teljes értékű eszköze legyen." 2 A nyelv hangzós oldalának jelentőségét „A nyelvtudomány néhány kérdéséhez" című cikkében is kiemeli: „Vannak, akik azt mondják, hogy a gondolatok az ember fejében előbb keletkeznek, semmint őket a beszédben kimondják, vagyis nyelvi anyag, nyelvi burok nélkül keletkeznek, úgyszólván meztelen formában. Ez azonban egyáltalában nem igaz. Bármilyen gondolatok is keletkeznek az ember fejében, csak nyelvi anyag alapján, nyelvi kifejezések és mondatok alapján fejlődhetnek és létezhetnek. Gondolatok, amelyek mentesek a nyelvi anyagtól, mentesek a „természeti anyagtól" — nem léteznek." 3 Sztálin cikkei a fonetika területén is azonnal éreztették jótékony hatásukat. Azóta igen sok cikk és tanulmány jelent meg, amelyek nagy részé a fonológia, közelebbről a fonéma kérdésé280