Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Félmagánhangzó, magánhangzó, vagy mássalhangzó-e az „[nyelvtörténeti karakter]"?
Tudjuk, hogy а ъ + lágyságjelző magánhangzó is előfordul, 9 pl. съезд, въезд, объять. Amint e példák is mutatják, аъ főleg előképzők után áll; az előtte álló mássalhangzó kemény marad, 1 0utána következik a „/''hang, рксъезд-ззёв^объять-аЬза!' Ebben a helyzetben (előképzők után) sohasem alkalmaztok, lágyító jelt (ь-). Hogyan viszonyul mármost az orosz írásban a szótag elején я, ё, ю, e által jelölt, mássalhangzóra végződő igekötők után ъ + lágyságot jelző magánhangzó által jelölt, egyébként mássalhangzók után ь + lágyságjelző magánhangzó által jelölt „j" mássalhangzó az „ Й " betűhöz (ami sohasem állhat mássalhangzó után) és az általa kifejezett orosz hanghoz, és mi ez a hang? • magánhangzó, félmagánhangzó, vagy mássalhartgzó? Minden nyelvben a mássalhangzók és magánhangzók közötti különbséget lényegében az jellemzi, hogy míg az első képzésénél a tüdőből a gégefőn kiáramló levegőnek bizonyos akadályt kell legyőznie (zárhangok, réshangok stb.), addig a magánhangzók kiejtésénél a levegő szabadon távozik a szájüregen át. Ezen kívül több nyelvben, így az oroszban és magyarban is egy másik fontos és még hozzá nagyon könnyen megállapítható különbség áll fenn a magánhangzók és mássalhangzók között, nevezetesen: a magánhangzók mindig szótagalkotók és minden szótagnak van egy magánhangzója. 1 1 Az „й" által jelölt hang sohasem szótagalkotó; ай egy^szótagú, ahol J ta" a szótaghordozó. Az „ Й " tehát alapvetően különbözik a magánhangzótól és nem lehet magánhangzónak tekinteni. Itt meg kell jegyeznem, hogy Diehl professszor (R. U. II*. évf. 3. füzet, 143. old.) ezzel nem ért egyet. Szerinte az „ Й " nemcsak úgy fordul elő az orosz nyelvben, mint az „ой" vagy ..ей" diftongus második tényezője, hanem megvan önálló hangként is, úgy is, hogy szótagot alkot. így pl. az Илья Муромец и Соловей разбойник című bilinában (20. sor. 21) й отворяли-то ворота во Чернигов град, а й зовут его в Чернигов воеводою . (Trautmann, Bilinák, 20. old.). Ez a jelenség a bilina egész szövegén megállapítható. Az Й nem volt tehát mindig „nem szótagalkotó." Egy nyelv hangállománya is változhat — ha nem is nagymértékben — az idők folyamán. így pl. megfigyelhetjük, hogy az orosz nyelvben a fejlődés folyamán néhány magánhangzó elnémult. Konkrét példa erre a „jer" magánhangzó, amelyet ma „kemény270
