Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Félmagánhangzó, magánhangzó, vagy mássalhangzó-e az „[nyelvtörténeti karakter]"?

jel" néven ismerünk. Még ha el is hinnénk azt, hogy a szó belsejében a „jer" csak írásjel volt, amely bizonyos kiejtésmódot határozott meg, annyi bizonyos, hogy a szó végén azért jelölték, mert ejtették is a „jer"-t. A bolgárban a „jer" ma is megvan, mint szótagalkotó magánhangzó. Ugyanígy valamikor a mai lágyítójel is magánhangzót jelölt, amely később elnémult és főleg az a szerepe, hogy palatalizálja az előtte álló mássalhangzót. Az orosz nyelvtanok általában félmagánhangzónak jelölik az „й''-jal jelölt hangot, pontosabban: nemszótagalkotó „i"-nek (неслоговое и) mondják. Diehl ezt a véleményt teszi a magáévá és kimondja, hogy a mai orosz nyelvben az „й" -jal jelölt hang nemszótagalkotó magánhangzó, amely egy régebbi szótagalkotó „Й" maradványa. Teljesen ellentétes felfogások állanak tehát egymással szemben. Steinitz professzor bizonyítottnak látja, hogy а моя, бь

ю> stb. szavakban fellépő ,,]" mássalhangzó, legalább is erre mutat szerinte a már idézett разбить-разобью ige igekötőinek a váltakozása: раз- разо-, Azt állítja továbbá, a.7. Й

" -jal jelölt hangról is bebizonyítható, hogy az orosz nyelvben magánhangzó. Amint már előbb láttuk, а разо- igekötő csak (legalább) két mássalhangzó előtt áll; а разойтись igében az йт két mássalhangzó. 1

2 Még döntőbb módon bizonyítja ezt a visszaható igék egyesszámú parancsoló módja; a visszaható képző magánhangzó után — сь (моюсь, моетесь, мойтесь, мылась) mássalhangzó után — ся (моемся, моется, мылся) s. i. t. Mivel azonban ugyanaz а ся alak szerepel a parancsolómód egyesszámában is: МОЙСЯ, ebből világosan látható, hogy az „Й''-jal jelölt hang mássalhangzó szerepét tölti be. Ha az „й''-jal jelölt hangot mássalhangzóként fogjuk fel, a nyelvtanban a következő egyszerűsítések érhetők el: 1) A visszaható igék parancsoló módjának a képzésénél mássalhangzó után —• ся , magánhangzó után сь írandó. (Egyébként a szabály így hangzanék: mássalhangzók és „Й" után —

ся). 2) Az orosz hímnemű főnevek kemény vagy lágy mássalhangzókra végződnek. (Egyébként: vagy „й" -га.) 3) Аг„-ия" végű nőnemű főnevek többesszámú birtokos esete, akárcsak a többi nőnemű főnevek birtokos esete, ragtalan. (Egyébként: kivéve az -ия végű főneveket, ahol a 271