Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Félmagánhangzó, magánhangzó, vagy mássalhangzó-e az „[nyelvtörténeti karakter]"?

az ,,Г lágyságát éppen а „ю" és а „ё" jelöli. Ezekben a szavakban льют, полёт kell tehát, hogy még valamilyen más ! elem is legyen. Льют kiejtése l'jut , vagyis a lágy „l" és az „u" ko2ött megjelenik egy önálló hang, a ,,]", ha a „]"-1 elhagyjuk, akkor más szót kapunk, éppen а лют szót. Hogy ezt a ,,]"-1 mássalhangzónak kell tartani, hogy tehát бью, льют esetében szóeleji két mássalhangzóról van szó, ezt a következő példák egyo'telműen bizonyítják: A раз-igekötővel összetett igéknél a következő főnévi igenevek jönnek létre: разбить szétverni развить kifejleszteni разлить beönteni; de jövő időben a „разо"-а1ак jelenik meg: разобью — (разбить) разовью — (развить) разолью — (разлить) Ennek az ellenkezőjét tapasztalhatjuk а разобрать (elemezni, vizsgálni, rendbe hozni) igénél: разберу — (разобрать) а разогнать (szétkergetni) igénél is: разгоню — (разогнать) s. i. t. Ezekben a példákban pedig а „раз-" igekötő egy mássalhangzó előtt jelenik meg, а„разо" két mássalhangzó előtt, és ugyanez a szabály érvényes а разбить-разобью -ra is. 7 Ez tehát azt jelenti,, hogy a бью-b

'ju-ban a ,,]" tiszta mássalhangzó és ezért az igekötő alakjában ennek megfelelő formaváltozást (раз— helyett разо- —) idéz elő. A ,,j" hang az oroszban tehát nemcsak szó és szótag elején fordul elő (я, моя), hanem mássalhangzó után is (льют). 8 Emellett ebben a helyzetben, mivel a j-s betűket itt, mássalhangzó után nem úgy lehet alkalmazni, hogy azok az előtte lévő mássalhangzók lágyságán kívül még külön „j" elemet is jelölnek, ь 4- j-sített magánhangzó által jelöljük a külön „}" hangot Ez az orosz „]" hang jelölési módjának az ötödik fajtája a négy (e, ё, я, ю) lágyságot jelző magánhangzó mellett. 269