Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Szokodi József: A marxizmus—leninizmus főiskolai oktatásának néhány módszertani problémája

re, a fejlődés további következményeiről is gondolkozzanak, csak így tudjuk lépésről-lépésre hallgatóink vérebe beleiktatni a dialektikus gondolkodásmódot. b) Az ellenkező véglet az, amikor az előadó mellőz min­den történetiséget s csupán csak a marxizmus-leninizmus egyes tanításainak helytől és időtől elszakított kinyilatkoztatására, magyarázgatására, idézethalmozásokra szorítkozik. Ennek a visszahatása ott van azután, hogy a hallgató értelmetlen mon­datokat magol, nem érti meg a lényeget s így a marxizmus­leninizmust is valami fölösleges szólamsorozatnak, nyűgnek fogja tartani. Ez a dogmatizmus a leggyakoribb esetben az elő­adó felkészületlenségét mutatja. A marxista előadásoknál ez a dogmatizmus mindenekelőtt tehát abban nyilvánul meg, hogy ,,a társadalmi élet konkrét jelenségeinek és folyamatainak marxista elemzését tudatosan a források gyakori... rendszerte­len idézgetésével cserélik fel... Az előadó idézheti és kell is idéz­nie a marxizmus-leninizmus klasszikusainak legfontosabb tézi­seit, hogy a téma fő gondolatai kitűnjenek, de az előadást csak idézetekből összeállítani teljesen helytelen." (Kommunyiszt. ­1954. 7. szám.) c) Egy másik kérdés, amely az előadásoknál ugyancsak gyakran szerepel, az ún. „aktualizálás", a marxizmus-leniniz­mus egyes tanításainak magyar viszonyokra való alkalmazása. Itt két oldalról fenyeget veszély. Egyrészt: az előadó a marxi­lenini tanítások általános érvényűségét, s így hazánk fejlődé­sére való érvényességét is úgy akarja elintézni, hogy egyáltalán nem beszél róluk. Másrészt: az „aktualizálást" úgy intézi el, hogy sajátos történelmi, fejlődésbeli viszonyainkat teljesen fi­gyelmen kívül hagyja s a megadott számú tételt ráerőszakolja a magyarországi viszonyokra. A kettő közül egyik sem rosz­szabb a másiknál, mind a kettő egyformán rossz. Nézzük az elsőt. Ha az előadá,s pl. a mezőgazdaság szocialista átszerve­zésének elvi és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik az SzKP története oktatása során, lehetetlen nem kitérni az ezzel kap­csolatos lenini tanítások általános nemzetközi érvényére, s ezen belül arra, hogy mii ezeket a lenini elveket hogyan valósítjuk meg, miért nem lehet számunkra más út, mint az, amelyen a Szovjetunió mezőgazdasága halad. Ellenkező esetben hagyjuk a legfontosabbat, azt, hogy megmagyarázzuk és bebizonyítsuk hallgatóinknak e leniai tanítás tudományosságát, általános nemzetközi érvényességét s akarva nem akarva, azt a felfogást keltjük hallgatóinkban, hogy a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének útja speciális orosz jelenség. S mivel mi mégis 14 Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve 209

Next

/
Thumbnails
Contents