Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Szőkefalvy-Nagy Zoltán: A helyes anyagszemlélet kialakítása az általános iskolában

fogalomnak körébe, csak később szokja meg, hogy a gázhalmazállapotú testek is anyagiak. A törvények megismerése alapján arra a kérdésre kap választ a tanuló: „Mi, hogyan történik?", milyen törvények érvényesek ezekre a történésekre? Gyakorlati vonalon a különböző technikai szakkörök viszik ezt a kérdést közelebb a válaszhoz. Azok segítségével egyben válasz születik arra is, hogy „Mi, hogyan működik?" A szakköri munkatervekben különös gonddal kell ügyelni arra, hogy az egységes, most már tudományosan megalapozott anyagszemlélet valóban egységes maradjon, s az elmélet és a gyakorlat egysége megbonthatatlan legyen. A kémia az általános iskola legfelsőbb osztályában nemcsak új ismeretekkel bővíti a tanulók tudását, hanem egyben új alapokra helyezi a tanulók anyagszemléletét is. Megtanulják, hogyan függenek össze az egyes anyagféleségek egymással, hogyan lehet egyik féleséget másfajtává átalakítani. Ettől kezdve az anyagot úgy tekintik, mint atomoknak, vagyis apró, szemmel láthatatlan, mégis biztosan megállapíthatóan létező részecskéknek a halmazát, s az egyes anyagféleségek különbözőségét az atomok különbözőségében, illetve azok csoportosulásának különbözőségében látják. Az anyag ilyen, atomisztikus szemlélete továbbfejlesztése a fizikában nyert anyagszemléletnek. Sok, már eddig is ismert, de különálló jelenség, mint a gázok nyomása, az oldódás és kristályosodás jelensége ebben az egységes szemléletben kellő magyarázatot kap. A VIII. osztályban így kialakuló anyagszemlélet kiegészíti, egyben össze is foglalja az általános iskola egész természettudományi ismerethalmazát. A jelenleg használt tankönyv általában igen jónak mondható, feladatát helyesen oldja meg. Rövidsége miatt azonban nem mutathat eléggé rá, hogy az, amit <x tankönyv felölel, a tudomány mai álláspontjának felel meg, így könnyen eshet a tanuló abba a hiedelembe, hogy ezek a tudományos eredmények véglegesek, változhatatlanok. Gondoljunk csak arra, hogy olyan alapvető törvények, mint az anyag megmaradásának elve, az állandó súlyviszonyok törvénye éppen napjainkban mennek át jelentős átalakuláson, tökéletesedésen. „Be kell bizonyítani, hogy a tudományos ismeretek állandóan újulnak, tökéletesednek, mélyülnek; a tudatlanságból a tudásba vezető út számos fokon át vezet." (A tanulók világnézetének kialakítása a kémiai oktatás keretében. Himija v Skolje 1951. 6. szám.) A kísérletezési, sőt kísérleteztetési módszer biztosítja azt, hogy^ valóságtól, a természettől ne szakadjon el oktatásunk. 199