Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Szőkefalvy-Nagy Zoltán: A helyes anyagszemlélet kialakítása az általános iskolában

Az legyen elsőrendű célunk, hogy megtanítsuk tanítványainkat arra, hogy a természetben nyitott szemmel járjanak, a világ minden változását úgy szemléljék, mintha az fizikai, vagy kémiai kísérlet lenne. A környezet közvetlen szemlélése láttatja be a tanulóval, hogy minden anyag és az anyagra feltétlen hatással bíró törvényszerűségek vannak. ,,A mindennapi tapasztalat győz meg bennünket, hogy az anyag, a környezet és a vt lág tőlünk függetlenül létezik" — állapítja meg Engels. A mindennapi élet kémiája, fizikája olyan tananyag, amit semmi sem pótolhat. Ahogy állandó szemléltetés, kísérletezés nélkül nem alakulhat ki a helyes fizikai és kémiai ismeret, úgy a környezet fizikai és kémiai ismerete nélkül nem alakulhat ki szilárd, magasfokú, tökéletesen biztos és helyes anyagszemlélet. El kel! érnünk, hogy a tanuló otthoni eszközökkel is elvégezhesse a forttosabb kísérleteket, otthoni gyakorlatában is észrevegye, hogyan érvényesülnek az anyag törvényei otthon is. Azok a feladatok, amelyeket otthoni eszközökkel, poharakkal, lábasokkal, fésűvel, papírral elvégezhetők, meggyőzőbbek, mint azok, amelyek csakis speciális laboratóriumi eszközökkel hajthatók végre. Az Öveges professzor által közölt kísérletek, amelyek a legegyszerűbb eszközökkel is elvégezhetők, azért olyan értékesek, mert tökéletesen meggyőzőek, bár szemléletességben, szakszerűségben, szépségben természetesen mögötte állanak a speciális eszközökkel véghezvitt kísérleteknek. Az általános iskolákban 'bevezetett kémiai kísérleti órákon is helytelen volna a túlhajtott szakszerűségre való törekvés, hiszen itt elsősorban nem a laboratóriumi fogások elsajátíttatásáról, hanem az anyag tulajdonságainak minél közvetlenebb megismeréséről van szó. Az az anyagszemlélet, amit mi az áJtalános iskola VIII. osztályában kialakítunk, nem teljesen korszerű, hiszen a kémia fejlődésének körülbelül száz év előtti állapotát tükrözi vissza, megáll a daltoni atomszerkezeti felfogáson. Csak utalást kap a tanuló a korszerűbb anyagszemlélet alapjairól, amelyik az anyagszerkezet újabb kutatásai alapján bizonyítja, hogy az anyagi világ egysége mélyebb alapokon nyugszik, hiszen az anyag sokféle megjelenése azonos alkotórészek (protonok, neutronok, elektronok) különböző fajta csoportosulásával magyarázható. Ez a szemlélet, ami nagyjából Bohr atom-modelljének felel meg, ma csak a gimnáziumi oktatásban segít egy magasabbfokú anyagszemlélet kialakításában. Történtek ugyan sikeres kísérletek általános iskolákban is az anyag ilyen alapon történő tanítására, de általánossá még nem válhattak. A bevált módszerek közreadása fogja segíteni általános iskoláinkat hogy egy magasabb fokon, igazabb választ adhassunk arra a Ieg200