Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly : Dialektikus összefüggések a földrajzban és azok alkalmazása a földrajz tanításában

mondjuk a „sztyep", vagy a „karsztos hegyvidék", igen gazdag tartalmú összesség. Az ilyen egyszerű szavak is bonyolult öszszefüggéseket takarnak. Érdekesek és felkutatásuk érdekfeszítő földrajzi feladat. 7° 6° Az óceán melegíti A szárazföldi levegő hűti 2. áb£a. Külső környezet hatása a tájra. A hőmérséklet Ny-K irányú szelvénye Franciaországban. A hőmérséklet ilyen eloszlása a terület helyzetéből következik. Egyes tényezők kimagasló szerepe a földrajzi egységben. Nem lehet meggyőző A. D. Gozsev érvelése azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a természetben miféle tényezők határozzák meg a fejlődés irányát. Azt helyesen mondja, hogy „nem egyetlen tényező diktálja a természet állapotát", hanem több állandó feltétel. Az a megkötése azonban, hogy a természeti tényezők között „diktátori" (Gozsev kifejezése) tényező nincs, hogy valamennyi tényező „egyenértékű", ellene mond a valóságnak. Az is helyes megállapítás, hogy az eredményt (a fejlődésben) az egymásnak ellentmondó oldalak összeütközése határozza meg.

2,1 Ugy hisszük azonban, hogy ha egymástól különböző tájzónák és tájak alakultak ki, azt nem csupán az ellentmondások, hanem az ellentmondó oldalak és tényezők különböző értéke döntötte el. Ha a belső ellentmondásokban működő energiák egyenlők volnának, megsemmisítenék egymást. Ilyen eset nem fordulhat elő tartósan. Ugyanis nemcsak az energiák mennyisége, hanem azok minősége is más. A harc tehát egyenlőtlen erők között folyik és a résztvevő tényezők közül egyiknek, vagy néhánynak győznie kell, ki kell emelkednie. Ezek lesznek a legfőbb tájforfmáló tényezők. A trópusi őserdő víztől csepegő dús vegetációjával, fülledt levegőjével vajon nem a meleg és nedves éghajlat kifejezője, és a sivatag forrósága, éjszakai hidege, gyér növényim