Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly : Dialektikus összefüggések a földrajzban és azok alkalmazása a földrajz tanításában

zete vagy sajátos mállási formái, nem a csapadékszegénység bélyegét hordozzák? Az őserdei táj kiemelkedő tényezői a meleg és nedvesség, a tájban ezek az ellentmondás fő oldalai, ezeknek egymás közötti és más tényezőkkel való összefüggése mind fontos és lényegi összefüggés. A múlt század végén alkotott Dokucsajev-féle törvény is emellett szól. („A földrajzi környezet természeti övezeteiről.") Dokucsajev megállapította, hogy az ,,elemi erők", általában a talajképző tényezők szélességi és hosszúsági eloszlásában szigorú törvényszerűségek érvényesülnek és ez elsősorban „égitestünk asztronómikus helyzetének, formájának és forgásának a következménye". Dokucsajev a zonalitás legfőbb okául a Nap sugárzó energiájának különböző eloszlását, a lég- és tengeráramlások ettől függő rendszerét, e tényezők együttes érvényesülését tekintette. Dokucsajevnél tehát az éghajlat főtényező-' ként jelentkezik, azon belül fontos a hőmérséklet és a csapadék eloszlása, továbbá ezek egymásközötti viszonya. Anélkül, hogy a „klíma csodálatának" hibájába esne (Gozsev kifejezése), ugyanezt az alapvető igazságot támasztja alá Grigorjev is, mikor a talajban végbemenő folyamatokat a melegtől és nedvességtől teszi függővé: „a hőmérséklet és a nedvesség arányában beálló változások a földrajzi környezet zónák és alzónák szerinti fejlődését méghatározó alapvető tényezők." A gyakorlati élet is ezt mutatja. Csakis ennek a törvényszerűségnek az ismeretében, a két főtényező közül az egyiknek a megváltoztatásával vált lehetővé a Szovjetunió aszályos területei természetének átalakítására irányuló sikeres tervek összeállítása. A kimagasló és a másodlagos tényezők értéke a földrajzi jellemzésben. A tudománynak és a tanításnak egyaránt különös Figyelmét érdemlik a kiemelkedő földrajzi tényezők. Az ilyenek a földrajzi egység minden mástól megkülönböztető egyéni vonásainak megrajzolásában nélkülözhetetlenek. Az Ardennek lekoptatott kristályospala tönkje, az óceántól befolyásolt hűvös-nyirkos éghajlata, nedves legelői, mocsarai, lápjai igen jellemző természeti földrajzi környezetet alkotnak, amiben nem nehéz megkeresni a legfontosabb, kimagasló értékű tényezőket. „Kimagasló értékűség" alatt a tényezők szerepét (funkcióját) értjük. És mivel a kölcsönhatások kéídése nem kerülhető meg, ez a szerep minden esetben a más tényezőkhöz való viszonyban ölt testet. A kiemelkedő tényezők közötti kölcsönhatás rajzolja meg a táj legfeltűnőbb vonásait, az ilyen kölcsönhatás tehát lényegi összefüggés. A lényegesnek az elválasztása a nem lényegestől nemcsak a tudományban, hanem az oktatásban is fontos feladat. A reális földrajzi jellemzés lehetőségét a lényeges Óssze120