Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly : Dialektikus összefüggések a földrajzban és azok alkalmazása a földrajz tanításában

bővizű folyókkal, mély tagolású völgyek kifejlődésével, dús növényzettel, stb. mint következményekkel.) Az ok-okozat rendszerében az egyes jelenség általános összefüggéseivel foglalkozunk, hogy minden fontos kauzális vonatkozást kifejtve, feloldjuk azok szerepét az egyetemes kölcsönhatás szemléletében. Minden földrajzi tényező — szerepét tekintve — egyformán lehet ok, okozat. Az okok és okozatok folytonosan helyet cserélnek és az a tényező, amely most okozat, egy másik viszonylatban okká lesz és megfordítva.

1

0 így például a csapadék terület! eloszlása lehet a domborzat következménye, ugyanakkor azonban és ugyanott, a természetes növényzet fejlődésének egyik főoka. Az ok-okozatok logikus sorának felel meg a leíróföldrajzi tárgyalás megszokott általános menete is. Az okság objektív törvényszerűsége az egész földrajzi burkot áthatja — akárcsak az egyetemes természetet — és ezzel szükségszerű változásokat tart mozgásban. Az ok-okozati összefüggés a földrajzi burok dialektikájának is fontos része. Ha ennek tudatában nyúlunk a kérdésekhez, földrajzi gondolkodásunk is dialektikussá válhat, és a valóság törvényszerűségeihez alkalmazkodik. így... "az emberi agy termékei, amelyek végső soron szintén természeti termékek, nem mondanak ellen a többi természeti összefüggésnek. .. hanem megfelelnek neki."

1

1 Kétségtelen, hogy a tudomány (az ember) is a természettől tanulta és fejtette ki a kapcsolatok törvényszerűségeit, nem pedig maga teremtette — hegeli módra — és nem maga sugározta ki az anyagi világba. Az objektív összefüggések felismerése a földrajztudományban. A dialektikus módszert a földrajztudomány, fejlődésének csak újabb szakaszaiban alkalmazhatta, amikor az emberi gondolkodás fejlődése azt lehetővé tette. N. L. Btagovidov: „A természeti földrajz néhány elméleti kérdéséről" c. együttes beszámolóban 1

2 idézi, hogy a tájjá egyesült természeti elemeket azelőtt egymástól elszigetelve vizsgálták, és az a természettudomány különböző ágainak feladata volt. Az egyes szaktudományok a fejlődés törvényszerűségeit kezdetben nem fejthették ki megfelelően, bár sok értékes anyagot gyűjtöttek. Az összegyűlt anyag lehetővé tette azonban, hogy a fejlődés következő szakaszán az analízis, szintézis segítségével a kutatók a jelenségeket már függő viszonyukban vizsgálhassák. A fejlődésnek ezen 112