Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly : Dialektikus összefüggések a földrajzban és azok alkalmazása a földrajz tanításában

bővizű folyókkal, mély tagolású völgyek kifejlődésével, dús nö­vényzettel, stb. mint következményekkel.) Az ok-okozat rend­szerében az egyes jelenség általános összefüggéseivel foglalko­zunk, hogy minden fontos kauzális vonatkozást kifejtve, felold­juk azok szerepét az egyetemes kölcsönhatás szemléletében. Minden földrajzi tényező — szerepét tekintve — egyformán le­het ok, okozat. Az okok és okozatok folytonosan helyet cserél­nek és az a tényező, amely most okozat, egy másik viszonylat­ban okká lesz és megfordítva. 1 0 így például a csapadék terület! eloszlása lehet a domborzat következménye, ugyanakkor azon­ban és ugyanott, a természetes növényzet fejlődésének egyik fő­oka. Az ok-okozatok logikus sorának felel meg a leíróföldrajzi tárgyalás megszokott általános menete is. Az okság objektív törvényszerűsége az egész földrajzi bur­kot áthatja — akárcsak az egyetemes természetet — és ezzel szükségszerű változásokat tart mozgásban. Az ok-okozati összefüggés a földrajzi burok dialektikájának is fontos része. Ha ennek tudatában nyúlunk a kérdésekhez, földrajzi gondolkodásunk is dialektikussá válhat, és a valóság törvényszerűségeihez alkalmazkodik. így... "az emberi agy ter­mékei, amelyek végső soron szintén természeti termékek, nem mondanak ellen a többi természeti összefüggésnek. .. hanem megfelelnek neki." 1 1 Kétségtelen, hogy a tudomány (az ember) is a természettől tanulta és fejtette ki a kapcsolatok törvénysze­rűségeit, nem pedig maga teremtette — hegeli módra — és nem maga sugározta ki az anyagi világba. Az objektív összefüggések felismerése a földrajztudományban. A dialektikus módszert a földrajztudomány, fejlődésének csak újabb szakaszaiban alkalmazhatta, amikor az emberi gon­dolkodás fejlődése azt lehetővé tette. N. L. Btagovidov: „A ter­mészeti földrajz néhány elméleti kérdéséről" c. együttes beszá­molóban 1 2 idézi, hogy a tájjá egyesült természeti elemeket az­előtt egymástól elszigetelve vizsgálták, és az a természettudo­mány különböző ágainak feladata volt. Az egyes szaktudomá­nyok a fejlődés törvényszerűségeit kezdetben nem fejthették ki megfelelően, bár sok értékes anyagot gyűjtöttek. Az összegyűlt anyag lehetővé tette azonban, hogy a fejlődés következő szaka­szán az analízis, szintézis segítségével a kutatók a jelensége­ket már függő viszonyukban vizsgálhassák. A fejlődésnek ezen 112

Next

/
Thumbnails
Contents