Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Adler Miklós: Rajzmódszertani irodalmunk

tulya díszesebb, mint ami ahhoz a tevékenységhez illik. Közismert dolog, hogy pl. a művészetről, a művészet alkotásairól azt mondjuk, hogy azok a felépítményhez tartoznak, úgy általában. De ugyanakkor máris kijelentjük, hogy így ez túlságosan le van egyszerűsítve. Mert vannak a művészi alkotásoknak olyan mozzanatai, vonásai, amelyek nem tartoznak a felépítményhez. Nyedosivin: Művészetelméleti tanulmányok c. munkájában fejtegeti: „Néha a világ tudományos tanulmányozása és művészi megismerése olyan szoros kapcsolatban lehet egymással, hogy a valóság megértésének e két formája között még pontos határt is nehéz vonni. Olaszországban a renaissance korában az emberi test tudományos tanulmányozása — az anatómia — és a festészet párhuzamosan fejlődtek és egymásra erős hatást gyakoroltak. Leonardo da Vinci, mint tudós tanulmányozta az emberi test felépítését. Nehéz megmondani, hogy vájjon ezek a tudományos tanulmányok segítették-e művészi alkotó munkáját, vagy fordítva, művészi munkája készítette-e elő a tudományos következtetésekel". (Nyedovisin G. idézett munkájának első fejezetének tanulmányozását, továbbá Burov tanulmányait ajánlom mindazoknak, akik e kérdéssel mélyebben akarnak foglalkozni. Burov tanulmányai az Irodalomtudományi Értesítőben jelentek meg, 1952. óta.) A kérdés bírálatát azzal zárom le, hogy a tanuló rajzolói munkája egyáltalán nem azonosítható a művészi megismeréssel. A képszerű megismerés. Abban az idézetben, amelyet az előbbi kérdés, a művészi megismerés kérdésének bírálata alapjául vettem, szószerint ez olvasható: „ .. képszerű megismerésnek, lényegében a lenini tézisnek megfelelően művészi megismerésnek neveztük". Ezt a megállapítást, vagyis azt, hogy a képszerű megismerés és a művészi megismerés ugyanaz, — úgy kellene tekintenünk, mint egy ezt a megállapítást megelőző fejtegetést lezáró, összefoglaló kijelentést. Azt kell viszont majd tapasztalnunk, hogy a könyvnek abban a fejezetében, amelynek ez a címe, hogy „A képszerű megismerés", ott nem azt fejtegeti, hogy a művészi megismerés és a képszerű megismerés azonos-e, vagy sem. Két kérdést kell itt tisztázni. Az egyik az, hogy mi is a képszerű megismerés, a második kérdés pedig: mit fejteget a szerző tanulmánya ilyen című fejezetében. Az első kérdéssel kapcsolatos választ Leninnek két mélyenszántó megállapításával vezetem be. 106