Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1997. Oktatástechnológia. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

V. Multimédia termékek, fejlesztési eszközök, fejlesztési eljárások - Könyves Tóth Előd-Megyesi László-Munkácsy Katalin-Molnár István: Metodikai újdonságokról egy matematika érettségire felkészítő CD-ROM apropóján

pedig ebben a háromdimenziós labirintusban való szabad mozgással lesz azonos... A lineáris gondolkodás utópiája kénytelen átadni helyét az asszociatív gondolkodásnak, a direkt megismerés (boncolás, szétszedés, vallatás stb.) pedig az interaktív dialógusnak." A 600 MB-os CD-k helyett már a láthatáron vannak a lényegesen nagyobb tárkomplexumok, a tera- és petabites (10 -10

1

3 bit) tárak, amelyek valós időben válnak hozzáférhetővé mega- és gigabites (10

6-10

9 bit) átviteli csatornákon. Micsoda nyomasztó áradata ez a lehetőségeknek! Gondoljunk csak egy-egy igényesebb egyetemi tankönyvre, amit a szerző nem pusztán a hallgatóságának, hanem a kezdő kutatóknak is szánt. Szentágothai János anatómiája, Hajós György „bevezetése" a geometriába jó példa erre(3). Mi most maradjunk az utóbbinál! Aki tanult belőle, az (CD-ROM nélkül is) tudja a mindöszsze hatszáz oldalas könyvből, hogy az „egészet", a „mindent" megismerni utópia. A labirintus-élményt is megtapasztalhatta. A direkt megismerés mellett az asszociatív gondolkodásban is része lehetett: a tárgyszó mutató felhasználásával egy-egy önkényesen választott témakörben tengernyi információ között „bolyonghatott". Ezek után úgy gondoljuk, hogy kiinduló idézetünk nem ragadja meg az oktató CD-ROM-ok lényegét. Az oktató CD-ROM-ok és más multimédiák nyújtotta új horizontú lehetőséget nem nyomasztó méreteik, hanem a természetes szükségletek felöl kell megközelítenünk, és azok minél természetesebb kielégítésére kell felhasználnunk. Ebbe beleértjük, hogy az értékes hagyományos elemeket (eszközöket, módszereket stb.) integráljuk az új lehetőségekkel. A tananyagok strukturáltak, részeik, elemeik a felépítésben különböző szerepet játszhatnak. Általában nem mindegy, hogy milyen sorrendben találkozik velük a tanuló. Létezik egy kívánatos minimális előismeret, amellyel az egyes pontokat a tananyagban érdemes felkeresni. Nyilvánvaló, hogy a szabad asszociáció mellett még a programozott asszociáció is bő szabadságot hagy a tanuló számára. A tanuló van ugyan a tanulás középpontjában, de primátusa a szerzőknek van. Ő(k) választjá(k) ki az 1000 oldalnyi, megabájtnyi vagy akár gigabájtnyi tananyagot, ő(k) választjá(k) meg a célpopulációnak megfelelő struktúrát, ő(k) programozzá(k) be az elemek közötti kapcsolatokat, ő(k) gondoskodnak arról, hogy ne csak bolyongás, hanem erős navigálás is legyen az iszonytató mennyiségű tananyagban (4). 205