Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Dr. Kiss Ottó: A folyóvízi társulások mozaikelvének értelmezése és az ökológiai niche

DESPAX (1927) leírja többek között', hogyan növekszik a hőmérséklet a forrástól való távolsággal, hogyan változik a meder formája, áramlássebessége és milyen ezeknek a tényezőknek a hatása a hegyi folyóvizek faunájára. BEYER (1932) egyike azon szerzőknek, aki megpróbálja a folyóvízi faunát a folyóvíz medrének jellegével és olyan tényezőkkel kapcsolatba hozni, mint a fény, a vízáramlás-sebesség DUDZIAK (1956) a következő folyóvízi faunára ható tényezőkre hívja fel a figyelmet: fény, hőmérséklet, víztömeg, pH, táplálékbőség vagy táplálékhiány. Állítása szerint a köves meder nincs hatással a faunára! Ugyanakkor a kutatók nagy többsége (PERCIVAL és WHITEHEAD, 1929; BERG, 1948; MIKULSKI, 1950; STARMACK, 1956; SCOTT, 1958; MACKERETH, 1957, 1960) a folyóvízi fauna kialakulását meghatározó tényezők közül az áramlásnak és a szubsztrátumnak tulajdonít döntő szerepet. A folyóvízzel kapcsolatos biológiai problémák megoldását az áramlástani jelenségek hidrobiológiái felhasználása segítette elő (v. ö. AMBÜHL, 1959; TÓTH, 1962). A rheophil és rheosten fogalmak kapcsolatára mutat a PRANDTL-féle határréteg értelmezése (AMBÜHL, 1959, 1961). A STEINMANN-féle elv felülvizsgálását eredményezte a REYNOLDS-szám bevezetése (lamináris, turbulens folyadékmozgás). NIELSEN (1950, a, b), PHILLIPSON (1954), AMBÜHL (1959, 1961) vizsgálatai kiemelik az áramló víz respirátiós értékeinek („respiratory value") jelentőségét a folyóvizek állatainak légzésében. 3. ábra: Felső-Szalajka forrásról készült szelvény. Szubsztrátmozaikok: 1. Homok. 2. Kisebb kő és kavics. 3. Nagyobb kövek, 4. Moharéteg, 5. Detritusz 457