Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Pető Zsigmond: Intonációs típushibák a főiskolai hallgatók orosz beszédében

Ezekben a mondatokban tehát nem lehet kiemelni egy domináló mondatfonetikai eszközt. Ez azzal magyarázható, hogy az adott jártasság, készség még nincs az automatizáltság fokán. A 46 kétszavas felszólító mondatból csak 3 hanglejtése hibátlan. 33 mondatban (72%) tapasztalható, hogy a mondathangsúly az első szóra kerül, ami a magyar nyelv interferenciás hatásával magyarázható. Ezek a mondatok IK-2a (3. ábra), A többi 10 mondat akusztikai paraméterei az IK—2 típussal egyeznek meg, vagy hanglejtésük a kijelentő mondatok dallamvonalát követik, illetve mondathangsúly tévesztésről van szó. Az azonos kijelentő (IK—1) és kérdőszó nélküli (IK—3) kérdő mondatokat a hallgatók értelmezésük szerint intonálhatták. Például: OIL TpaKTOpMCT. OH TpaKTOpMCT? A szövegkörnyezet hiánya indokolttá tette volna a frázishangsúly használatát, amely az orosz kijelentő mondatok döntő többségénél az utolsó szó hangsúlyos szótagjára kerül. Ezzel a feladattal jól kiszűrhetők a magyar anyanyelvűek orosz beszédében jelentkező típushibák, s itt figyelhető meg legjobban a magyar hanglejtés interferenciájának mértéke is. A kijelentő mondatok elemzéséből kiderül, hogy ezen mondatok intonálásakor a hangmagasság a domináló mondatfonetikai eszköz. A tonémában a hangmagasság a középvonal alá ereszkedik, s ez a tendencia folytatódik a hangsúly utáni részben is. A kiejtés időtartama hosszabb, mint az azonos kérdőszó nélküli kérdőmondatoké (2). A kérdőszó nélküli kérdőmondatokban a hangmagasság és az időtartam együttesen alkotja a domináló mondatfonetikai eszközt. A hangmagasság jelentősen megnövekszik (szökik) a tonémában, majd esik. A beszédtempó bizonyos mértékű felgyorsulása követ89