Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Béky Loránd: A laboratóriumi nyelvoktatás egyes kérdéseiről

Azonnal szembetűnik, hogy k

0 teljesítménye az átlagosztályzatot nézve, ha kismértékben is, de fokozatosan 1 — 1 tizeddel csökken. Ez bizonyítja azt, hogy a meglevő rossz ismeretek helyett a helyes képzést kialakítani nehezebb, mint elsőre elsajátítani azt. A c

0 teljesítmény pedig ugyanilyen mértékű emelkedést mutat. A tanulók fonetikai ismeretei lassan megszilárdulnak, állandósulnak. Metodikáink azt tanítják, hogy a fonetikaoktatás módszere a „tudatos kiejtéstanítási módszer"'. Ez jelen viszonyaink között csak elméletben van így. Nincs fonetika tananyag, s tanáraink az adott helyzetben megelégednek - kénytelenek megelégedni — azzal, hogy néhány hang kiejtését megmagyarázzák, s a tanulók többnyire csak utánoznak. Gyakorlatilag „imitativ kiejtéstanítási módszerről" beszélhetünk, a különböző szintű orosz versenyek bizonyítják: tanulóink kiejtése olyan, amilyen tanáraiké. Ez a kiejtés kialakul már az 5. osztályban, s a későbbi osztályokban sem tér el lényegesen az alapozásnál megszerzett ismeretektől. Hogy mennyire szükséges a kiejtéstanítás, egy anyanyelvi példával is szeretnénk igazolni. A Zsolnai József (26:107-108) vezette kutatások bizonyítják, hogy az 1. osztályban (!) végzett helyes ejtési gyakorlatok hatására a kísérleti osztály tanulói — a kontroli-osztály teljesítményét 100-nak véve — átlagosan 15%-kal jobb eredményt értek el a helyes ejtés területén. Mindezek azt bizonyítják, hogy szükség van laboratóriumi fonetikaoktatásra, azt már az 5. osztálytól kell kezdeni, s a rendszeres gyakorlást a 8. osztály végéig folytatni kell. Laboratóriumi oktatásunk igazolja azoknak a megállapításait, akik a jó kiejtés elsajátításának számottevő eszközét látják a nyelvi laboratóriumban. A kísérletekkel igazolást nyert, hogy a nyelvi laboratórium valóban pótolhatatlan segítséget nyújt a fonetikai képzésben mint artikulációs, mind intonációs vonatkozásban. S az is bebizonyosodott, hogy az öt terület közül (fonetika, szókincs, nyelvtan, hallás utáni megértés, beszélés) kiemelkedően fontos szerep a fonetika képzésben és a nyelvi struktúrák elsajátításában hárul a nyelvi laboratóriumra. Erre mutatnak rá az osztályzatstatisztika további adatai is. A kísérleti oktatásban résztvevő tanulók fonetikai ismeretei átlagosan mintegy 21%-kal voltak jobbak a c

0 csoportoknál. Ez az átlag megfelel a Pásztor Gedeonné által közölteknek (19:107). Vizsgálatai szerint a tanulók kiejtése 18%-kal, az intonáció 33,5%kal javult. Mi ezt külön nem vizsgáltuk, ha a kettőt egybevetjük, közel azonos teljesítményjavulást kapunk. A felmérések rámutattak arra, hogy a) Az [a], [o], [bi] ejtése közül a [w] okozza a legnagyobb gondot, de sok gyakorlással elérhető, hogy megközelítse %-os arányban az előbbiek helyes kiejtésének arányát. A javulás mértéke lényegesen nagyobb, mint az előző két hang %-os javulása. b) Redukált [c] hangot nem tudnak ejteni tanulóink. Ez eddig többnyire elkerülte nyelvtanáraink figyelmét. c)[ji], [x], [in], [jk] hangok kiejtése megközelítőleg azonos arányúak, s a fonetika gyakorlatok hallgatására elsősorban [m],és a[>K]kiejtése javult. Az[ji],és a [x], ki ejtésé re nagyobb gondot kell fordítani a laboroktatás során is. d) A lágy mássalhangzók közül az[ji],és a[c']okozza a nagyobb nehézséget, míg a[K']és a[n']már a c

0 -csoportoknál is viszonylag jó megoldással tűnt ki. e) Magyarok számára a két hanglejtési típus közül az mk

3 jelenti a nagyobb nehézséget, de megfelelő gyakorlással a jó teljesítmények aránya azonos lehet az hk

2 -nél kapott értékkel. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a nyelvi laboratórium jelentős szerepet játszik a helyes kiejtés, az artikulációs bázis kialakításában. Már elemi fokon, sőt igazában ott és akkor van rá nagy szükség, amikor a tanuló először találkozik az idegen nyelv számára 6* 83