Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Illényi Domonkos: A neokolonialista gazdaság és ideológia főbb kérdései

A NEOKOLONIALISTA GAZDASÁG ÉS IDEOLÓGIA KONCEPCIÓINAK FÖ KÉRDÉSEI (Különös tekintettel a Német Szövetségi Köztársaságra) II. rész DR. ILLÉNYI DOMONKOS (Közlésre érkezett: 1978. december 6.) Az első, a neokolonialista gazdaság főbb kérdéseivel foglalkozó fejezet az 1978-as Tudományos Közleményekben jelent meg. A második fejezetben azt vizsgáljuk, hogy a valóságos tőkemozgást hogyan interpretálja, magyarázza és próbálja igazolni a tőkés politika, hogyan látja el ideológiai köntössel, valóságnak feltüntetve azt, ami közvetlenül vagy közvetetten „meztelen" profitérdek. Az első fejezet zárókövetkeztetéseiben megfogalmazottakból indulunk ki: A fejlett tőkés társadalom ideológusainak célja egy reakcióssá, anakronisztikussá vált társadalom átmentése, a magántulajdon megőrzése, megtartása. A fejlődő világ felszabadulásának a neokolonialista gazdaságtól való emancipálódása a feltétele. Ehhez elengedhetetlen a külföldi tőke korábbi és jelenlegi szerepkörének megváltoztatása, a jelenlegi közvetlen és járulékos külföldi tőkefunkciók korlátok közé szorítása vagy esetleg száműzése is. A fejlődő országok égető tőkeszükségletét össze kell kapcsolni esetleges belső mozgásának körülhatárolásával, a nemzeti gazdaságfejlesztési koncepciók feltételeinek kielégítésével. Olyan kompromisszumról van szó tehát, amely a megváltozott politikai erőviszonyok koordináta-rendszerében a gazdaságilag ma még gyengébb félnek is biztosítja a kibontakozás esélyeit. A NEOKOLONIALISTA IDEOLÓGIA „KONCENTRÁLT GAZDASÁGÁNAK' KIFEJEZŐJE Az imperialista politikusok viszonylag korán hozzákezdtek annak bizonyításához, hogy a fejlődő világ a perspektíváját csak egy „demokratikusan szabad rendben" találhatja meg, amely a „liberális piacgazdaság alapértékeihez" kötődik.

1 Ezek az „alapértékek" a következő területekre terjednek ki: korlátozott reformok a mezőgazdaságban, a közepes vállalkozások (elsősorban magánvállalkozások) fejlesztése az iparban, az oktatásügy javítása az ün. „képzési program" meghirdetésével, szakemberképzés stb. Az „alapértékek" kizárólag részmegoldásokat, szociáldemokrata értelemben felfogott reformokat hoztak, erősítették a magánszektort a modern közösségi és az elavult prekapitalista szektorral szemben. A koncepció igazi célja: 1.A hagyományos ipari ágak neokolonialista kihelyezése az imperialista országokból a fejlődő országokba. 2. A hatalmas munkaerő-potenciál kizsákmányolása a nemzetközi tőkés munkamegosztás igényeinek megfelelően. 7