Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Nagy Andor: Az Iskolatelevízió műsorainak optimális hatásfokkal történő beépítése a pedagógiai folyamatba

Újhegyi Lajos szerint „a televízió-pedagógia hatékonysága több tényezőtől, össze­tevőtől függ, s összetett folyamatok eredményességét tükrözi. Matematikai értelemben olyan többváltozós függvényként fogható fel, amelyben a függő változó maga a hatékony­ság, ill. a hatékonyságról alkotott ítélet, amely szubjektív véleményeken vagy objektív ítéleteken is alapulhat. A változók igen sokfélék lehetnek. Két csoportjuk azonban világosan felismerhető: 1. Változók, amelyek a hatékonyságot feltétlenül, elsődlegesen, mindenképpen be­folyásolják. Ilyenek: a) az audiovizuális hatás; b) a tananyag (amelyet közvetítenek); c) a televíziós órára való tudatos felkészítés, felkészülés, illetve a pedagógus leg­alább közömbös hozzáállása. 2. Változók, amelyek a hatékonyságot nem feltétlenül, másodlagosan befolyásolják, színezik. Ilyenek: a) a tanulók előképzettsége, szociális körülményei; b) megerősítés alkalmazása; c) a televíziós óra megszervezése. Az audiovizuális hatás feltétlenül elsődlegesen számba jövő tényező. 12 A hatékonyságvizsgálat során alkalmazott komplex módszerek figyelmet érdem­lőek: filozófiai, logikai, irodalmi megfigyelés beszélgetés kérdőíves felmérés témazáró feladatlapos felmérés eredményvizsgálat matematikai statisztika kiértékeléssel és elemzéssel. A kutató által summázott konzekvencia rendkívül fontos: „Vizsgálódásaim és mé­réseim néhány, az irodalomban is érintett problémával kapcsolatban, megerősítették az irodalomban is jelzett jelenségek valószínűségét a tévépedagógia jogosultságáról és nagy hatékonyságáról." 1 3 Az oktatástechnika oldaláról vizsgálódó kutatók között találkozhatunk Gyaraki Frigyes munkásságával, amely megkülönböztetett figyelmet érdemel. Jellemző, hogy a pedagógiai vizsgálatokat végzők elsősorban tantárgypedagógiai vo­natkozásban közelítik meg a témát. Nagy Istvánné, Nagy Vendelné ilyen irányú mun­kássága további követőkre talált. Az ismertetett hatásvizsgálatokat újabb eszköz felhasználásával, gépi programozással igyekeztünk bővíteni, teljesebbé tenni. A tapasztalatok birtokában és a szakirodalom is­meretében különböző variációkat alakítottunk ki, amelyekből modellek képződtek. Az 1. modell esetében olyan általánosításokat végeztünk, amikor az osztályban tanító pedagógus nem szaktanár, illetve előre nem tervezte az iskolatelevíziós műsor vé­telét (pl. helyettesítéssel bízták meg!). A fentiek miatt nem is törekedhetett egyébre, mint a tanítási óra egy részének műsornézéssel történő kitöltésére. így a műsor maga hatott, a pedagógusnak nem volt lényegesebb szerepe a hatékonyság elérésében, fokozásában. A 2. modell az Iskolatelevízió műsorainak a pedagógus által történő aktív felhasz­nálásával kapcsolódott össze. Ez a modell a vizsgált esetek legnagyobb tömegét képezte. Lényege: a műsor tudatos előkészítése, megfigyelési szempontok adása, a tanulók figyel­mének irányítása a műsor alatt, a műsorból nyert ismeretek beépítése a pedagógiai folya­matba. 56

Next

/
Thumbnails
Contents