Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)
I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Nagy Andor: Az Iskolatelevízió műsorainak optimális hatásfokkal történő beépítése a pedagógiai folyamatba
Újhegyi Lajos szerint „a televízió-pedagógia hatékonysága több tényezőtől, összetevőtől függ, s összetett folyamatok eredményességét tükrözi. Matematikai értelemben olyan többváltozós függvényként fogható fel, amelyben a függő változó maga a hatékonyság, ill. a hatékonyságról alkotott ítélet, amely szubjektív véleményeken vagy objektív ítéleteken is alapulhat. A változók igen sokfélék lehetnek. Két csoportjuk azonban világosan felismerhető: 1. Változók, amelyek a hatékonyságot feltétlenül, elsődlegesen, mindenképpen befolyásolják. Ilyenek: a) az audiovizuális hatás; b) a tananyag (amelyet közvetítenek); c) a televíziós órára való tudatos felkészítés, felkészülés, illetve a pedagógus legalább közömbös hozzáállása. 2. Változók, amelyek a hatékonyságot nem feltétlenül, másodlagosan befolyásolják, színezik. Ilyenek: a) a tanulók előképzettsége, szociális körülményei; b) megerősítés alkalmazása; c) a televíziós óra megszervezése. Az audiovizuális hatás feltétlenül elsődlegesen számba jövő tényező. 12 A hatékonyságvizsgálat során alkalmazott komplex módszerek figyelmet érdemlőek: filozófiai, logikai, irodalmi megfigyelés beszélgetés kérdőíves felmérés témazáró feladatlapos felmérés eredményvizsgálat matematikai statisztika kiértékeléssel és elemzéssel. A kutató által summázott konzekvencia rendkívül fontos: „Vizsgálódásaim és méréseim néhány, az irodalomban is érintett problémával kapcsolatban, megerősítették az irodalomban is jelzett jelenségek valószínűségét a tévépedagógia jogosultságáról és nagy hatékonyságáról." 1 3 Az oktatástechnika oldaláról vizsgálódó kutatók között találkozhatunk Gyaraki Frigyes munkásságával, amely megkülönböztetett figyelmet érdemel. Jellemző, hogy a pedagógiai vizsgálatokat végzők elsősorban tantárgypedagógiai vonatkozásban közelítik meg a témát. Nagy Istvánné, Nagy Vendelné ilyen irányú munkássága további követőkre talált. Az ismertetett hatásvizsgálatokat újabb eszköz felhasználásával, gépi programozással igyekeztünk bővíteni, teljesebbé tenni. A tapasztalatok birtokában és a szakirodalom ismeretében különböző variációkat alakítottunk ki, amelyekből modellek képződtek. Az 1. modell esetében olyan általánosításokat végeztünk, amikor az osztályban tanító pedagógus nem szaktanár, illetve előre nem tervezte az iskolatelevíziós műsor vételét (pl. helyettesítéssel bízták meg!). A fentiek miatt nem is törekedhetett egyébre, mint a tanítási óra egy részének műsornézéssel történő kitöltésére. így a műsor maga hatott, a pedagógusnak nem volt lényegesebb szerepe a hatékonyság elérésében, fokozásában. A 2. modell az Iskolatelevízió műsorainak a pedagógus által történő aktív felhasználásával kapcsolódott össze. Ez a modell a vizsgált esetek legnagyobb tömegét képezte. Lényege: a műsor tudatos előkészítése, megfigyelési szempontok adása, a tanulók figyelmének irányítása a műsor alatt, a műsorból nyert ismeretek beépítése a pedagógiai folyamatba. 56