Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Nagy Andor: Az Iskolatelevízió műsorainak optimális hatásfokkal történő beépítése a pedagógiai folyamatba

A 3. modell általános megvalósulása a jövőt jelenti. A 2. és 3. modell közötti alapvető különbség az, hogy a felhasználó pedagógus előbb képmagnóra rögzíti a műsort. Az ún. „egyenes" vétellel szemben így lehetősége van arra, hogy alaposan megismerve a műsort, tudatosan megtervezze a folyamatba történő beépítést. A modellek tehát a jellemző tulajdonságok összevetéséből, a sajátosságok kiszűréséből alakultak ki. Nézzük azokat: Tényezők: 1. modell 2. modell 3. modell Az óra domináns eszköze: televízió televízió képmagnó Az óra és a műsor ideje: egybeesik egybeesik eltolódik A műsor milyensége: egyszeri egyszeri ismételhető A pedagógus személye: nem szaktanár szaktanár szaktanár A pedagógus felkészültsége hiányos általános speciális A műsorhoz való viszonya: nem ismeri ismerheti jól ismeri A pedagógus tevékenysége: passzív aktív nagyon aktív a műsor előtt: passzív szempontokat ad motivál, aktivizál a műsor alatt: passzív aktív szempontok, aktivizál a műsor után: alkalmi beépíti a tudatosan összefoglalás műsort építi be a műsort A három modell tulajdonképpen háromféle folyamatot jelent, amelyeknek van állandó és változó eleme, közös és eltérő vonása. A modelleket a matematikai feldolgozás miatt megfelelő formába öntöttük, szimbólumokkal jelöltük. A feldolgozás módszerét G. Birkhoff-T. C. Barke munkájából

1

4 kölcsönöztük. A hatékonysági mutatók (módszer- és eszközvariációk) éppen úgy számításba jöttek a vizsgálat során, mint az ún. időtényező (milyen feladatra mennyi idő szükséges). Az összes megoldások magas száma (2

1

0 = 1024) miatt az optimalizáláshoz számítógépet kellett felhasználni. A kompjuter közlése szerint ebben az esetben 610 megoldás lehetséges, melyből végül is két megoldás mutatkozott optimálisnak. Mindkettő lényege az, hogy a műsor megtekintése előtt tudatos pedagógiai munkára van szükség (motiválás, megfigyelési szempontok adása, optimális feltételek kialakítása . . .), a műsor vétele alatt szintén fontos pedagógiai feladatokat lát el az osztályban tanító nevelő, majd a műsor vételét követően feladatlappal (ill. különböző technikai eszközök közbeiktatásával) tartósítja az ismereteket.

1

5 A számítógép mutatta ki azt is, hogy az olyan műsoroknál, amelyek eleve úgy készülnek, hogy a pedagógus aktív tevékenységét feltételezik, az optimális műsoridő 20 perc vagy még kevesebb lehet. Az előbb ismertetett vizsgálatok, a nemzetközi telepedagógiai elmélet hazai adaptálása és nem utolsósorban a gyakorlati tapasztalatokból levont következtetések képezték további kutatásaink alapját. A vizsgálat tárgya: a pedagógus Eltekintve attól a ténytől, hogy vannak olyan iskolatelevíziós műsorok, amelyek önmagukban, különösebb pedagógiai beavatkozás nélkül is képesek kifejteni hatékonyságukat, általánosságban a pedagógus munkájára építő műsorokkal találkozhattunk vizsgálataink során. 57