Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)
IV. MISCELLANEA - Dr. Bihari József-Rák Sándor: A hagyományos orosz nyelvtan bírálata egy svéd szlavista munkájában
ripM Mopo3Hoü noroAe aBTOöychi ne xorht. npw M0p03H0M noroflc aBTOÖychi ne MY]L_ Ha viszont feltételezzük, hogy a konkrét mozgást jelölő ige mindig pozitívan specifikált [a aktivitás] tulajdonságú, míg a [+ aktivitás] csak feltételesen érvényes az elvont (absztrakt) mozgást kifejező igékre, teljesen érthető, hogy aszóban forgó tulajdonság: [a aktivitás] majdnem mindig negatív lesz az előbb említett, általános ítéleteket kifejező mondatok esetében. Ha pedig ez így van — hangsúlyozza Pettersson —, akkor az absztrakt és konkrét ige használata az .. . nPTüövcbi xojih t és . . . nr/roGychi hav t mondatokban az egyedüli lehetséges, s felesleges egy irányúságról beszélni. Nincs okunk annak a feltételezésére sem, hogy a mozgást jelölő igék egy speciális alcsoportot (nOABHfl) alkotnak, mint ahogy azt az ANy (1952. I. 460) állítja. Ezek az igék ugyanúgy viselkednek az (aktivitás) és (IDÖ) szintaktikai tulajdonságokat illetően mint a többi igék. Ami érdekes ezekben az igékben, az az, hogy ezen igékben van egy olyan sor morféma, amellyel különbséget tehetünk aktív és nem-aktív jellegek (értékek) között. Ez nem áll a többi igékre. 7.2. A prefixumos mozgást jelölő igéknél különös helyzetek adódnak. Iszacsenko kimutatta: a mozgást jelölő absztrakt igéket felhasználják arra, hogy imperfektiv aspektuspárokat képezzenek a prefixumos, konkrét mozgást kifejező perfektiv igékhez. A korábbi felfogással szemben, mely szerint a pre fixált imperfektiv, mozgást jelölő igék egy kis kivételes csoportot képeznek az alól az általános szabály alól, hogy az egyszerű pre fixált igék mindig perfektiv szemléletűek, Iszacsenko és Regnéll azt állítja, hogy ezek a formák másodlagosan származtatottak a konkrét-absztrakt oppozíció analógiájára. Regnéll a következő egyenlettel ábrázolja ezt az esetet: X HOCMTM = •> X=npHHOCWTH ripMHCCTM HCCTM Nos, mint láttuk, igéket fel lehet osztani aktív és nem aktív csoportra, s bizonyos igék kétértelműek ezen viszonylatban. így ezt a speciális esetet sem mint kivételt az általános szabály alól, sem mint analógiát kell magyarázni. Még egyszer hangsúlyozni kell — mondja Pettersson —, hogy a prefixálás nem változtatja az igéket perfektté. De a prefixálás lehet olyan morfológiai eszköz, amely lehetővé teszi, hogy egy egyszerű, nem-aktív ige aktív értéket kapj on : BM; ;cTb-yBM^CTb Másrészt, ha egy nem-aktív ige a prefixáció után nemaktív marad, akkor folyamatos is marad. De akkor esetleg lehetséges lenne, hogy ezt a normálisan nem-aktív igét másodlagosan mint negatív IDŐ tulajdonsággal rendelkező aktív igét használjuk. Ennek az az oka, hogy egy ilyen igének már meghatározott a szemlélete, s az oroszban a folyamatos igét aktívként és nem-aktívként is használhatjuk. így Pettersson azt állítja, hogy az alábbi mondatban: Mopor a np ox oflMT rio Jie cy a nem-aktív értelmében használt mOHXb-ból származik, míg az alábbi mondat befejezett szemléletű np oxoflHT b-ia: T pM <-iaca iipoxoamji no yjinu e az aktív értelmű xoAMTb-ból származik. 8. Pettersson felfogása szerint az aspektus inkább lexikai kategória, szemben egyes mai nyelvészekkel, akik (Maszlov, Dosztal stb.) grammatikai kategóriának tekintik az aspektust. Azt, hogy egyes orosz igék (5KCHMTb, pOAHTb, pamiTb) kétvidűek, a maga sajátos időelméletével magyarázza. Ebből értelemszerűen következik szerinte az is, hogy a perfektiv igék jelenideje hol jelen hol jövő idejű cselekvést fejez ki, ezért helytele n a hagyományos nyelvészek azon álláspontja, mely szerint bizonyos kapcsolat áll fenn a jövő idő és a perfektiv szemlélet között, mert hiszen mint ez a példa is mutatja: B TMXMe ahm jieflOBHTbiii oKeau wnor^a Tan ycnoKonTCn, hto Bee B/jpyr cTanoBMTCH xpyeTaJibHbiM, a perfektiv jelen nem-jövőidejű folyamatot jelöl, másrészt az imperfektiv jelent használhatjuk jövő időben lezajló folyamat kifejezésére. 32* 499
