Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)
IV. MISCELLANEA - Dr. Bihari József-Rák Sándor: A hagyományos orosz nyelvtan bírálata egy svéd szlavista munkájában
drückten Vorgang stehen wir dagegen ausserhalb des Geschehens, überblicken das Ereignis als Ganzes und fassen es in seiner Totalität auf." 1.1.3. Egy tekintetben a Dostal-Isaíenko meghatározás jelentősen felülmúlja a Vinogradovét: Ők mondják ki, hogy csak az egyik aspektus jelölt (markírozott) a Jaicobson-i értelemben és ez a befejezett alak. Vinogradov is sejtette ezt, de nem fogalmazta meg világosan. Az ANy pedig a folyamatos-befejezett aspektusokat külön-külön határozza meg, mintha azok teljesen különálló kategóriák lennének. Vagyis eltekint az imperfektiv puszta negatív meghatározásától: az imperfektum nem utal a cselekvés egészére, de nem is zárja azt ki! (Nem így a legújabb ANy, 1970, amely már inkább Isacenkora mint Vinogradova épít.) 1.1.4.Pettersson szerint egyik meghatározás sem jobb a másiknál. Mindegyik definíció gyenge pontja az, hogy nem határozza meg azokat a kritériumokat, amelyeken a definíció nyugszik. Vagyis — Pettersson szerint — egyáltalán nem könnyebb a „maga totalitásában szemlélt cselekvés" értelmét megragadni mint Vinogradov gondolatát, „a cselekvés körülhatároltságáról". Mindenesetre azokat az alapvető kategóriákat, amelyek meghatározhatják a megfelelő aspektus használatát, még nem sikerült igazán felfedezni. Sőt: az eddig említett tudósok semmiféle formális vagy funkcionális kritériumot nem találtak a szemléletformák használatára, elméletüket csak a nyelvi intuícióra (nyelvérzékre? ), hozzáértésükre alapozták. De a nyelvérzék vagy intuíció természetesen még nem nyelvészeti tétel — állapítja meg végül Pettersson. 2.1. Pettersson szemügyre veszi — bár csak per tangentem — az idő és aspektus bonyolult problémáját is. Szerinte ezek nem teljesen különböző kategóriák. Szerinte különböző (felszíni struktúrában) létező grammatikai kategóriák segítségével kifejezhetők olyan grammatikai viszonyok, amelyek azonos módon határozhatók meg. Tehát különbséget kell tenni egy bizonyos forma lexikai jelentése és ennek a jelentésnek azon szintaktikai értéke között, amelyet a mondat mélyszerkezetéből származtatunk. Nyilvánvaló, hogy ezt a megkülönböztetést nem végezték el a fentebb leírt aspektus-definíciók szerzői. 2.2. Amögött, hogy nem különböztették meg a jelentést egy bizonyos felszíni kategória szintaktikai értékétől, Pettersson szerint, komoly hiba búvik meg. Pettersson azt állítja, hogy általános értelemben sem az aspektus, sem az idő nem fundamentális kategóriák, hanem felszíni jelenségek, amelyek több olyan fundamentális kategóriának felelnek meg, melyekből néhány tovább analizálható szintaktikai tulajdonságok szerint. 2.3. Ami az aspektusok kifejezte időviszonyokat illeti, Pettersson különbséget tesz nyelvtani idő (tense) és filozófiai idő (time) között. Az eddigi nyelvtudósok hibáját abban látja, hogy nem tudták megkülönböztetni a nyelvtani időt a filozófiai idő fogalmától. A szláv aspektusok - mondja Pettersson - a filozófiai időt fejezik ki, s persze: mást is. 3.1. Pettersson könyvének 3. részében azon szintaktikai tulajdonságokkal foglalkozik, melyek alkalmasak arra, hogy szemléltessék azokat a mélyebb egységeket, melyek olyan primitív állítmányok lehetnek, amelyeket a mélystruktúra szintje előtt generálunk. Pettersson a következő szintaktikai tulajdonságot tekinti relevánsnak az orosz állítmány leírása szempontjából: [aVB], [aV], [a aktivitás] és [a time], [aVB] bármely verbális vagy nominális állítmány mély szerkezete lehet. A [+VB] = verbális, azaz ige vagy melléknév,-a [—VB] szinonim a [+N] főnévvel. A [+V]-t a [—V]-től morfológiai eszközökkel különböztetjük meg. Egy [+V]-nek megfelelő mély egységet konjugálhatunk, azaz ez ige. A verbális, amit deklinálhatunk, melléknév. Az igék tipikus szemantikai és szintaktikai tulajdonságát Pettersson a process-szel (folyamat)-tal határozta meg. Tehát a melléknevek tipikus lexikai és szintaktikai tulajdonságaira be kellett vezetnie a state (állapot) terminust. 492