Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

IV. MISCELLANEA - Dr. Bihari József-Rák Sándor: A hagyományos orosz nyelvtan bírálata egy svéd szlavista munkájában

A HAGYOMÁNYOS OROSZ NYELVTAN BÍRÁLATA EGY SVÉD SZLAVISTA MUNKÁJÁBAN - Recenzió Th. Pettersson On russian predicates, a theory of case and aspect c. könyvéről — DR. BIHARI JÓZSEF-RÁK SÁNDOR (Közlésre érkezett: 1979. január 5.) 1. Göteborg egyetemének szláv tanszékén 1962—63-ban néhány száz hallgatóval fordítási gyakorlatokat végeztetett Th. Pettersson professzor. Kitűnt, hogy a svéd és orosz nyelv grammatikai különbözőségén kívül még igen sok extralingvisztikai forrással kell számolni, máskülönben a fellépő interferenciák nem magyarázhatók meg. 1.1. Annak illusztrálására, hogy milyen hibákat követ el egy svéd az orosz igeaspektusok használatában, Pettersson megvizsgálja a jelenleg érvényes aspektus-definíciókat az oroszban és megkísérli megállapítani, mi az a követelmény, amelynek a segítségével az orosz aspektusrendszer tökéletesen felvázolható. 1.1.1. A vizsgálat során négv aspektus-definíció kerül felszínre, amelyek a következők: a) a Szovjetunió Akadémiai Nyelvtanának a koncepciója (1952), ANy b) Vinogradov akadémikus elmélete (1947) V c) Dostal elmélete (1954), és Do. d) Iszacsenko koncepciója (1962). I. 1.1.2. Az ANy meghatározása szerint a folyamatos aspektust akkor használjuk, amikor a cselekvést folyamatában, időtartamában vagy ismétlődésében (gyakoriságában) szemléljük." A befejezett aspektust viszont úgy határozza meg, mint amely a cselekvés valamilyen körülhatároltságát, korlátoltságát, a cselekvés végrehajtásának bizonyos pontjára korlátozva fejezi ki, koncentrálja. Ez a pont, ez a korlátozás lehet a cselekvés kezdete, befejezésének pillanata vagy eredménye (vége). Pettersson szerint ez a meghatározás nem egyéb mint Vinogradov azon nézetének összefoglalása, mely szerint „a befejezett aspektus legalapvetőbb sajátossága a cselekvés körülhatároltsága (npeflCJi fleHCTBMíi), a cél elérése, a cselekvés tartósságának a kizárása. Dostal aspektuselmélete megegyezik Saussure felfogásával: ,,A befejezett és folyamatos aspektus a beszélőnek a cselekvéshez való viszonyát fejezi ki. A befejezett aspektus esetében a cselekvést a maga egészében (totalitásában), teljességében szemléljük, miközben a beszélő a cselekvést mintegy kívülről tekinti át, míg a folyamatos aspektus esetében a cselekvést csak részlegesen (nem teljesen) nem egészében tekintjük át. A perfektum (imperfektum) korrelációban a befejezett alak az alapvető (markírozott, jelölt), míg a folyamatos alak a származtatott (nem jelölt, nem markírozott) tagja a vidpárnak ". Iszacsenko továbbfejleszti ezt a meghatározást és ezt mondja: „Drücken wir einen Vorgang vermittels eines imperfektiven Verbs aus, z. B. on éitaet oder on Cital, so stehen wir gleichsem inmitten des Vorganges, den wir nicht übersehen, dessen Beginn und Ende uns Verborgen ist und den wir folglich nicht als ganzheitliches, zusammengefasstes Geschehen auffassen können. [ — — — ]. Beim perfektiv ausge491