Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Dr. Tóth Géza: A Központi-Bükk karsztvízmérlege

1. táblázat BESZIVÁRGÁSI SZÁZALÉK DIFFERENCIÁLT ÉRTÉKEI A KÖZPONTI-BÜKK TERÜLETÉN Központi-Bükk Területi átl. csap. K.-Bükk Beszivárgott mm Terület évi átlag átlagos Területi átl. csap. átl. csapadékától Be szivárBeszivárgott mm csapadéka el pár. mm eltérés % gási % Beszivárgott mm mm mm Közp.-Bükk NY-i pereme Monosbél—Bélapátfalva vízgyűjtő területe 788 500 700 88,8 32,0 224,0 A Szalajka- és a Sziklaforr. valamint az időszakos karsztforrások vízgyűjtő területe 788 500 750 95,2 35,0 262,0 Gar adna 788 500 850 107,8 40,0 340,0 Szalajka és a Szikla-forrás 788 500 800 101,5 37,0 296,0 Anna-forrás 788 500 800 101,5 37,0 296,0 Margit-forrás 788 500 850 107,8 40,0 340,0 Soltész-kerti 788 500 850 95,2 35,0 262,0 Bán-Ablakos-kői 788 500 850 107,8 40,0 340,0 Sebes-víz 788 500 850 107,8 40,0 340,0 Időszakos karsztforrások 788 500 800 101,5 37,0 296,0 másrészt szigetszerűen felszínre bukkanó mészkőrögök alkotják a hidrogeológiailag kapcsolódó területet. A 90 km

2-es központi területből 70 km

2 jól karsztosodó, 12 km

2 gyengén és közepesen karsztosodó és 8 km

2 vízzáró kőzetekből áll. Ez utóbbi terület átadja vizét a központi karsztterület mészkő térszíneinek. Tehát jó közelítéssel 100 km

2-es a központi karsztvízterület, benne foglaltatik néhány önálló déli mészkőrög és a délkeleten csatlakozó mészkő felszínek is. A Központi-Bükkben végzett eredményes vízjelzések és a forráshozamok alapján következtethetünk a források vagy forráscsoportok vízgyűjtő területére. Az előbbi szempontok alapján végeztük el a terület egészére a vízkészlet bevételi és kiadási számításokat. 6. A karsztvízháztartás adatai a Központi-Bükk területén a) Évi átlagos csapadék a 100 km

2 kiterjedésű vízgyűjtő területen 78,8 millió m

3. b) Átlagosan 500 mm/év párolgást véve a területen a párolgási veszteség 50 millió m

3. c) A 100 km

2-es területen 36,5%-os átlagos beszivárgással az évi karsztvíz bevétel 28,8 millió m

3. d) A terület forrásainak évi átlag vízhozama összesen 26,0 millió m

3. e) 2,8 millió m

3 karsztvíz nem jelentkezett a karsztforrásokban. Ez a karsztvízkiadási hiány elszámolható a mélykarsztos eláramlással a keleti—délkeleti és déli oldalon, valamint a völgy talpakon lineáris karsztvíz felfakadásokkal. 31* 483