Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Dr. Tóth Géza: A Központi-Bükk karsztvízmérlege

Karsz tvizház tartás kiszám itása (Központi-Bükk 100 km

2-es területén) Bevétel Kiadás Karsztos beszivárgás Karsztterületről távozó víz (víznyelőkön és felületileg) (forrásokon, mélykarszton, felszínen) Cs — P = FQ + Q Cs = évi átlagos csapadék P = évi átlagos párolgás FQ = évi átlagos forráshozam Q = évi átlagos nem forrásokon eltávozó vízmennyiség (2. ábra). A karsztvízfogalmat nem befolyásoló felszíni lefolyást jelentéktelen mennyisége miatt nem szerepeltetjük. Millió rrf /év/100 km

2 (Központi-Bükk karsztvízterülete) értékben számolva Cs-P = FQ4- Q A karsztvíz egyenleg behelyettesítve a területünkön sokévi átlagok alapján kapott adatokkal: Cs-P = FQ + Q 78,8-50,0 = 26,0 + Q 28,8 = 26,0 + Q Q = 28,8-26,0 Q = 2,8 Tehát a kiadási oldalon 2,8 millió m

3-rel kevesebb víz távozik évi átlagban a területről, mint amennyi a karsztba beszivárog. Q értéke az egész karsztvíz forgalmának egy tizede. Ez a karsztvíztöbblet várható volt, hiszen a mélykarszt felé áramló víz, valamint a völgytalpon felfakadó karsztvíz jelenleg még nem szerepel a terület mérhető karsztvíz kiadásában. Ez utóbbi karsztvízmennyiségek billentik egyensúlyba a bevétel és kiadás két oldalát. A 2,8 millió m

3/év átlagosan eltávozó vízmennyiség meghaladja a Szalajka-forrás átlagos évi vízhozamát. Ismerve a Központi-Bükk magas karsztjának dinamikus karsztvízrendszerét és földtani határainak helyenkénti nyitottságát, a mélykarszt szerepét, reálisnak tekinthető a kapott Q érték. Ezek alapján a karsztvízmérleg két oldala megközelítő jellege mellett is megnyugtató képet ad a Központi-Bükk karsztvízháztartásáról. Cs = 78,8 millió m

3/év/100 km

2 P = 50,0 millió m

3/év/100 km

2 FQ = 26,0 millió m

3 /év/100 km

2 Q = 2,8 millió m

3/év/100 km

2 Cs - P = FQ + Q 78,8-50,0 = 26,0+2,8 28.8 = 28,8 Tehát a bevétel és a kiadás egyensúlyban van az előbbiek feltételezése mellett. Abban az esetben, ha a karsztvízforgalom egy-két százalékának becsült lefolyási értéket is szerepeltetjük, ez csökkenti a bevételi oldalt és a kiadási oldalt is. A lehullott csapadék mennyiségéből le kell vonni az elpárolgás összegével együtt. A kiadási oldalon a forrás484