Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Dr. Tóth Géza: A Központi-Bükk karsztvízmérlege

3. A Központi-Bükk karsztvizrendszerének számszerű értékeléséhez rendelkezésre álló adatok A Központi-karsztvízterület előzőekben körvonalazott jó körülhatárolhatósága, továbbá a rendelkezésre álló vízhozamidőérték adatok tekintélyes száma, valamint a területen sűrűn elhelyezkedő csapadékmérő állomások adatai ösztönöznek arra, hogy ezek felhasználásával számszerűen is jellemezzük a terület karsztvízháztartását. A számítás végeredményei csak megközelítő és nem abszolút értékek, hiszen számos konkrét mérési adat mellett vannak ismeretlen részkérdések. így elsősorban a felszín alatti földtani viszonyok, a mélykarsztos vízveszteség mértéke, az évi párolgás, ebből fakadóan a karsztos beszivárgás számítása csak megközelítő eredményekre vezethet. A számításokhoz felhasznált alapadatok, mérési eredmények a) Rendszeres vízhozammérések adatai b) Több évtized csapadékátlaga c) Térképről és terepről vett földtani adatok d) Karsztvízáramlásokat bizonyító vízjelzések eredményei e) Az időszakos karsztforrások működésgyakorisága, vízhozamértékei, vízjárásnak megismert törvényszerűségei. A karsztvizháztartás számításának megközelítő pontosságát a következő tényezők eredményezik a) A karsztvízterület délkeleti nyitottsága b) Közvetlen kapcsolata a délnyugati, kevésbé ismert mélykarszttal c) A felszíni vízgyűjtő területek megközelítő pontosságú ismerete d) Karsztvíznívó magasságától függő változó irányú karsztvízáramlás e) A Központi-Bükk részterületeire alkalmazott beszivárgási százalék megközelítő értékei f) A párolgás megbízható mérésének hiánya a területen 4. A karsztvizháztartás számításához rendelkezésre álló adatok részletes értékelése Vízhozamadatok a Központ-Bükk 25 jelentősebb karsztforrására 1950-től állnak rendelkezésünkre. A források mérési évei 3—21 év között ingadozik. A nagy vízhozamú karszforrások gazdagabb adatsorokkal, míg a kis vízhozamú források csupán néhány mérési adattal rendelkeznek. A vízhozamadatok évi és sokévi átlagolásakor kapott adatok jól jellemzik a források jelentőségét, viszonylagos vízbőségüket a Központ-Bükk karsztvízrendszerén belül. Az egész terület átlagos évi felszínre ömlő karsztvízmennyisége az egyik alapvető számadat a katsztvízmérleg elkészítéséhez. Eddig nem volt olyan összehangolt, egész területre kiteijedő rendszeres mérés, mely egy vagy több év mérési adatait konkrét, összegzett értékkel megadhatta volna. Ennek hiányában a forrásokra jellemző sokéves átlagokat használhatjuk. Figyelembe kell venni, hogy az átlagoktól jelentős eltérések lehetnek pozitív és negatív irányban is. A bő csaoadékú évek az átlagnál nagyobb mértékben növelik a karsztforrások évi hozamát és kisebb szerepet kap a lassú mélykarsztos tovaáramlás. Csapadékszegény években pedig növekszik a mélykarszton távozó víz aránya a terület határain felszínre lépő források hozamához viszonyítva. A csapadék jóval gazdagabb adatsorait is szükségszerűen átlagolni kellett és ennek eredményeként 10—20 sőt 50—60 éves csapadékátlagokat kaptunk e területre. A terület viszonylag kis kiteijedése ellenére jelentős csapadék átlagérték-különbségeket mutat. 601 31 481